Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 26. (Kaposvár, 1995)

T. Mérey Klára: Nagyatád a kisgazdamozgalom bölcsője (Második közlemény)

Ma már nehéz azt megállapítani, hogy e célkitűzéshői mit sikerült megvalósítani. Annyit tudunk csak, hogy lemezmunkákat végeztek ebben a gyárban, a tűzhelyalkatrészektől a préselt és köszörült öntőkig mindent előállítottak benne. Elsősorban délre szállított a gyár, a határokon túlra. A helyi hagyományok szerint 20-40 munkássá 1 dolgoztatott.

38 A kő, föld, agyagiparágban a téglagyárak érdemelnek figyelmet. Nagyatádon egy jelentős téglagyári vállalkozásról tudunk, 1907-ben a Rotter és Bienenfeld-féle téglagyárból részvénytársaság alakult. A helyi lap szerint a részvénytársaság 3 telepe közül 2 volt felszerelve gőzgéppel 1907-ben, és a vidék szükségletét akarták kiszolgálni.

39 1909-ben a részvénytársaság közgyűlésével kapcsolatosan a helyi sajtó hoszszabban foglalkozott a három gyártelepből álló téglagyárral. A nagyatádi, a lábodi és a szabási telepen összesen 2,2 millió téglát állítottak elő 1908-ban annak ellenére, hogy a nagy tőkebefektetést igénylő szabási üzem gépeit csak ősszel kapta meg. Ezt a részleget teljesen cserépgyártásra rendezik be, mert Szabáson jó agyag van és így remény arra, hogy az országszerte nagyon keresett cserepet jó áron sikerül eladni.

40 Az ipari kompaszokban is megtaláljuk a Nagyatádi Téglagyár Rt.-ot 3 telephelyével. Alaptőkéje 1907-ben 120 ezer korona volt, s ennyi is maradt. 1910-ben a gyár évi termelése 8 millió tégla volt - a kompasz szerint. Ebben az évben a részvénytársaság veszteséggel dolgozott.'

1 A vezetők nagyatádi pénzemberek voltak, ügyvédek, orvos, nagykereskedő. A veszteséggel dolgozó részvénytársaság nem adta fel működését, sőt utóbb még bővítette is üzemét. 1913 júniusában arról értesülünk a megyei lapból, hogy a Nagyatádi Téglagyár Rt. iparvasutat építtet, a szabási telepről a belegi állomásra keskeny vágányú iparvasutat tervez. A közigazgatási bejárás már megtörtént.

12 A vasút fel is épült - amint erről később, a gyártelep eladásakor értesülünk. Nagyatád iparának tárgyalásakor feltétlenül megemlítendő, hogy 1900 után egyszerre három nagyvállalatot is találunk területén. Ezek egyike egy téglagyár volt (Rotter és Bienenfeld egyéni cégként) Nagyatádon 29 munkással, a másik a zsinórés paszomántgyár, amelyet akkor 155 munkással jegyeztek fel, míg a harmadik egy építészeti vállalat volt 63 munkással.

3 Nagyatádnak az élelmiszeriparban volt még lehetősége arra, hogy gyárszerűen üzemelő iparvállalatot hozzon létre. Ma már kevesen tudják, hogy a Kaposvári Cukorgyár megalapítása előtt szó volt arról, hogy a cukorgyárat Nagyatádon létesítik. Erről éppen a megyei lapban jelentek meg híradások. 1899. december 17-én arról írt a Somogy c. lap, hogy a tudósítások szerint a nagyatádi cukorgyár „csakugyan létrejön". Eddig 1800 hold répatermelésre kötöttek szerződést a nagyobb földbirtokosokkal. A cukorrépa mázsájáért a gyár vasútra szállítva 80 krajcárt fizet. Akinek szüksége van rá, holdanként 30 forint előleget is kaphat. A következő évben még két alkalommal tér vissza erre a kérdésre a megyei lap. Áprilisban ismét megerősíti a hírt, hogy a nagyatádi cukorgyár felállítása komoly dolog. A Rinyából nyernék a cukorgyártáshoz szükséges vizet, de ennek használatáért Hohenlohe herceg, aki az egyik Ypszilanti hercegkisasszonyt vette feleségül (és vele nyilván a simongáti uradalom örököse lett), évi 5 ezer forintot kért. Májusban - a lap szerint - a vízkérdést tisztázták a herceggel és a gyár felépítése ezzel biztosítva volt. A telep helyét is kijelölték már: Nagyatád-Simongát közti 50-60 holdas téren áll majd. Bleichröder bécsi bankár Berlinből már intézkedett a gyár megépülésével kapcsolatban. Állítólag - írta a lap - 5 millió téglát már megrendeltek.

n