Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 26. (Kaposvár, 1995)

Paál László: Somogy megye sajtója 1863-1890. (Első közlemény)

tegségek - szexuális zavarok - megszüntetésének biztos módjával is kecsegtettek fővárosi orvosok. Fontos helyet foglaltak el a tőzsdei hírek, a börzei árjegyzékek, majd a vasúti menetrendek. És egyre több „roppant fontosságú találmány" kereste felhasználóját. Ugyancsak a hetvenes évek második felében jelentek meg a varrógépek, a mezőgazdasági eszközök, kisebb és nagyobb gépek, gondosan megrajzolt illusztrációkkal, nagy keretekben. És ugyanezekben az években elterjedt a sorsjegyek hirdetésének divatja is. Egyéb lapok A Somogy hegemóniáját természetesen nem egy ugyanolyan szemléletű csoport, hanem az ellenzék próbálta megtörni. Az 1872-ben megjelent Független Somogy c. hetilap első száma május 12-én, az utolsó még ennek az évnek decemberében jelent meg. A „politikai és vegyes tartalmú" lapot Németh Ignác adta ki és szerkesztette. Az április 24-én kibocsátott mutatványszám a Függetlenség Párt közlönyeként jegyezte a lapot. Vezércikkében kifejtette, hogy az 1867. XII. t. cikket - a kiegyezés törvénybe iktatásáról - elfogadják, de „szabadelvű irányban és alkotmányos úton fejlesztendőnek" tartják, és módosítási lehetőségét, szükségességét nem zárják ki. Amit a szerkesztőség ígért: „népies modorban írt történelmi, földrajzi és népismereti, tudományos és művészeti és szépirodalmi írások töltik meg a lapot". Elvi álláspontját jelezte továbbá A kormánypárti sajtó című vezércikke, melyben a névtelen szerző ,Az arisztokrácia és a pénz uszályhordozásában határtalan szolgasággal, a pártküzdelmekben féktelen szenvedéllyel és piszkálódással" vádolja - ugyan megnevezés nélkül - a Somogyot. (De más újság akkor még nem áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy működését összevethessük célkitűzésével, illetve összefoglalhatnánk a lap sajátosságait. ) Az 1873 januárjától tehát ismét egyedül maradt Somogynak csak öt év múlva akadt vetélytársa: az egy évig - 1878. január 13-tól december 15-ig - megjelent Somogyi Közlöny. A vegyes tartalmú hetilapot Jancsovits Gyula nyomdatulajdonos adta ki és szerkesztette június 30-ig. Ettől kezdve Práger János kiadásában és szerkesztésében jelent meg az újság Jancsovits nyomdájában. A következő év január l-jén beleolvadt az akkor induló Balpárt c. lapba, amely már - nyilván azzal a szándékkal, hogy méltóbb versenytársa legyen a Somogynak - hetenként kétszer jelent meg: szerdán és vasárnap. Úgy látszik azonban, nem bírta erővel e kétségkívül nagy felkészültséget igénylő vállalás teljesítését, mert az utolsó megjelenési hónapjában, az év decemberében csak a heti egyszeri előállításra futotta. A lapot - amely december 28-án elbúcsúzott olvasóitól - Gáspár Lajos adta ki és szerkesztette. 1881-ben a 48-as párt lépett a nyilvánosság elé önálló sajtójával. A párt megyei közlönyeként jelzett Népjog 1 forinttal több előfizetési díjat kért évente, mint a Somogy. Példányonként 10 krajcárért árulták. A lapot Szalay Imre adta ki és Krátky János szerkesztette 1882 júniusáig. Ekkor az orgánum irányítását névlegesen is az egyik lapalapító, a szélsőséges nézeteiről ismert, 48-as párti képviselő, Szalay Károly ügyvéd vette át. (Felesége Kisfaludy Atala népszerű költőnő, leánya, Szalay Fruzsina ugyancsak ismert lírikus volt.) A négy hasábra tördelt lap az alábbi rovatokkal szolgált: Országgyűlés, Vidékről, Különfélék, Gazdászat, ipar, kereskedelem, Irodalom és művészet, Hírek, Szomszédmegyei levelek, Tárcza, Közgazdaság, A világfolyása (külpolitikai események). Általában félkolumnányi hirdetést hozott. (Feltehető, hogy nem limitált keretről van