Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 26. (Kaposvár, 1995)

Paál László: Somogy megye sajtója 1863-1890. (Első közlemény)

című mezőgazdasági lapot. És természetesen - mint ahogy ezt másutt is említjük szívesen közölt írásokat fővárosi újságíróktól, egyebek között Mikszáthtól karcolatokat, illetve publicisztikai írásokat a tiszaeszlári per kapcsán. Ugyanakkor Roboz is helyet kapott írásaival egy-egy kormánylapban. Szóval, politizálni egyelőre nem kívánt a lap, csak segíteni a politikacsinálást. De hát azért kezdettől fogva politizált, tagadva is. És mennél hamarabb igazi politikai lappá szeretett volna lenni, mert ez rangot adott egy-egy médiumnak. így aztán megindulása után már egy évvel Roboz megpróbálta a lehetetlent: kérelmezni a politikai lappá minősítést - de a törvényben előírt kaució letétele nélkül! Mindezt azzal indokolta, hogy szeretné hatékonyabban támogatni a kormány politikáját és pártjait. Természetesen anyagi segítséget is kért az így megnövekedett költségek fedezésére. Csakhogy ebben még az egyébként azonos nézeteket valló és az újsággal elégedett főispán sem támogatta. A kormány még nem tehette meg, hogy kivételt tegyen egy vidéki lappal, viszont fölöttébb szerette volna, ha még erőteljesebb támogatást kapna az egyébként tekintélyes megyei laptól. így arról értesítette a főispánt, hogy hozzájárul indítványához, „az érintett közlöny anélkül, hogy rendes politikai lappá változtatnék át, használtassék föl a kormány irányát támogató politikai elmélkedésekre: egyszersmind a kérdéses lap ilyszerű működéséért méltányos segélyezést ezennel kilátásba helyezek."

1 Tehát engedély nincs, ismételt erkölcsi támogatás azonban igen. Az előzőt még 1867. december 5-én keltezte a belügyminiszter a főispánnak címezve, az alábbi szöveggel: „Roboz István szerkesztősége alatt legközelebb (? - szerk.) Kaposvárt Somogy című néplap fog megjelenni, melynek kitűzött célja: az ellenzéki izgatásokat lehetőleg ellensúlyozni és a szépre oktatva és oly irányba hatni, mely a lakosság érdekeivel találkozik. - A közérdek szempontjából nem mulaszthatom el tehát ezen lapot Méltóságod hazafias figyelmébe oly felhívással ajánlani, miszerint ezt a kormányzatára bízott területén, melynek érdekeit kiválóan képviselni fogja, befolyásával támogatni, és számára főleg a községekben lehető széles olvasó kört szerezni szíveskedjék." (Hogy időközben mi történt, hogyan járta ki az engedélyt Roboz, arról nem áll rendelkezésünkre dokumentum. Tény, hogy nem kellett megvárnia, amíg 1869 tavaszán gyakorivá vált a kaució állami átvállalása, elsősorban a vidéki és fővárosi lapoknál. E kedvezményben annak rendje szerint a Somogy is részesült.

18 Ekkor azonban már, 1868. június 7. óta a „politikai" jelző is szerepelt a lap fejében. És azóta tovább erősödött a cikkek ilyen jellege. A szerkesztőség a lehető legnagyobb erővel támogatta a Deák-, majd a Szabadelvű Pártot, és - különösen a választási kampányok idején - keményen támadta, maró gúnnyal igyekezett nevetségessé, lehetetlenné tenni, a pályáról kiszorítani az ellenzéki pártokat. (Nem mindig sikerrel, bár a kudarc természetesen nem a lap számlájára írandó: az 1869-es országgyűlési választásokon mind a nyolc somogyi választókerületben ellenzéki jelölt győzött - ekkor választották meg Kossuthot is Kaposváron - a Somogy által kifejtett propaganda ellenére is. 1873-ban például egyetlen Deák-párti képviselő sem jutott be a megyei közgyűlésbe, amiért a párt alapos elmarasztalásban részesült a lap hasábjain, tehetetlensége miatt.) Tette ezt annak ellenére, hogy még az 1873-as decemberi fizetési felhívásban is hangsúlyozta: „a politika mesterségét nem igen űzzük". Majd hozzátette:, A Deákhoz tartunk." Foglalkozott a lap a többi párt somogyi alakulásával, programjával is, a legtöbbször ilyen és hasonló, summázott véleménnyel: amit hoznak, vagy nem különbözik a kormánypártétól, vagy ha újat tartalmaznak, azok kivihetetlenek. Demagógiájuk, elszakadásuk a realitástól visszatérő kritikákat kap.