Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 26. (Kaposvár, 1995)

Függelék - Tudományos rendezvények 1994-ben

német Mitteleurópa-gondolal alakult ki. Később, a területmeghatározást illetően szó szerint egybeesik ezzel Hitler elképzelése, vagyis német befolyás a Baltikumban, Lengyelországban, Romániában, a mai Belorussziában, Ukrajnában, egészen a Kaukázus-vidékig, s a Balkán jelentős részében. Óriási viták folytak az osztrák és német vezetés között, elsősorban a lengyel kérdésről, de Ausztria-Magyarország már olyan gyenge ebben az időben katonailag, s egyéb téren is, hogy sorra engednie kell, és a végén megköti Németországgal azt a szerződést, amely vámuniót létesít a két hatalom között. Nem írja alá, de gyakorlatilag elfogadja azt a katonai megegyezést, amely német vezetés alá rendeli Ausztria-Magyarország egész haderejét. Váltás volt 1917 legelejétől abban is, hogy a nyugati szövetségesek, amelyek eddig szokványosnak tekintették a háborút, kidolgozták azt az ún. békeideológiát, amelyben az ő részükről már nem egy normális háborúról van szó, hanem büntető háborúról az agresszív és antidemokratikus hatalmakkal szemben. Alternatíva tehát a vereség, vagy egy tökéletesen izolált helyzet a német tengerben. És ettől kezdve történtek olyan további rövid távú hatások, amelyek még tovább közelítették a szálakat, s a Monarchiát időzített bombává tették. Először is a pillanatnyi érdekekből tett, végig nem gondolt antant-ígéretek, 1915-ben Olaszországnak, 1916-ban pedig Romániának. Ezeket kizárólag pillanatnyi katonapolitikai érdekek motiválták, sok esetben azt gondolták, hogyha vége lesz a háborúnak, nem is kell őket teljesíteni. Magyarország szempontjából fontosabb volt egy másik hatásmechanizmus. A magyar területhez tartozó nemzetiségek addig, amíg a győzelem kérdéses volt, szerényebb programmal léptek föl, jelentős részük még 1918 elején is megelégedett volna a Monarchián belüli autonómiával, vagyis azzal, amit Wilson kilátásba helyezett. Minél inkább biztossá vált az Antant győzelme, annál erősebben hangoztatták az elszakadási törekvéseket. Wilson 14 pontja után, 1918 májusában jelentős fordulat történt, ám ezt a magyarok és az osztrákok is csak ősszel vették észre. Az igazi döntés már májusban megtörtént, amikor Wilson azzal küldte Európába Robert Leasing külügyi államtitkárt, hogy ismertesse el az antant-hatalmakkal a déli és északi szlávok önálló államhoz való jogát, s a lengyelek újraegyesülési jogát. Még egy új dolog merült fel 1917-ben. Magyarország helyzetét lényegesen rontotta, hogy 1917-ben Oroszországban nem csupán polgári forradalom volt, hanem egy bolsevik is, s ettől kezdve felmerült a nagy intervenció gondolata. Ami később történik, az nem azonos az első elképzelésekkel. A nagy intervenció elképzelése felerősített minden olyan lehetőséget, amelyet ebben használni lehetett. Felértékelődtek a balti népek, a románok, a lengyelek. Magyarország geopolitikai helyzete ezzel megváltozott. Már 1917-ben három oldalról vette körül olyan nemzet vagy nemzetiség, amelyik területet akart elszakítani. Egyetlen nagyhatalom sem volt, amelynek Magyarország esetleges szövetsége többet ért volna, mint a vele szemben fellépő igénybejelentők szövetsége. Ezután Magyarország számára nem volt alternatíva. A kialakult kemény érdekrendszert legfeljebb már csak itt-ott módosítani lehetett, alapvetően megváltoztatni nem. Magyarország szempontjából 1918 októberétől 1920 júniusáig három szakaszt különböztetek meg. Az első egy rövid időszak, ami 1918 októberre és novemberre terjedt ki. Ekkor már foglalkoztak a magyar kérdéssel, s egy bizonyos álláspontot is képviseltek, különösen a franciák. A második szakasz 1918 december elejétől 1920 január elejéig tartott. Ekkor következett be a feltartóztathatatlan. A harmadik szakasz 1920 január és június között húzható meg, amikor mutatkozott egy halvány kis mozgástér a változtatásra anélkül, hogy ténylegesen megtörtént volna. Az első időszakban Franciaország négy országban, Csehszlovákiában, Lengyelországban, Magyarországon és Romániában akarta megszerezni a befolyást. Felvetették azt a kérdést is, hogy Ausztria és Magyarország közül melyiket válasszák. Magyarország mellett döntöttek. E választás indokai: Magyarország központi helyen fekszik, itt van a Dunának egy jelentős szakasza, érdemes odafigyelni a bankrendszerre és az úthálózatra stb. Fontos volt az a hajlandóság is, amit a magyar kormány a francia politikával szemben mutatott. Magyarország ebben az időben úgy szerepelt, mint a francia zóna része. Ezért jöhetett létre a belgrádi konvenció, ami egy nagy gesztus volt, s nem büntetőakció vagy Franche D'Esperey toporzé-