Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 26. (Kaposvár, 1995)

Bősze Sándor: Adatok az angolszász szövetségesek Somogy megyét ért bombázásairól (1942. szeptember -1944. október)

ellenséges erők mozgását. Magyarország területét a háború kezdete óta először 1941. április 7-én érte bombatámadás. A jugoszláv gépek Szeged, Pécs és Szentgotthárd környékén támadtak a német csapatokra. A következő három nap folyamán még több ízben indultak magyarországi célpontok ellen. A magyar légierő április 9-én kapta első harci feladatát. A várpalotai 1/1. vadászrepülő-század Barcs térségében oltalmazási tevékenységet folytatott. A tapolcai 4/1. bombázó repülő-osztály gépei április 12-én hajtották végre első bombatámadásukat a jugoszláv területek ellen.

26 Szovjet gépek által az országot, minden valószínűség szerint,

27 1941. június 26-án érte - Kassa, Munkács és Rahó térségében - az első légitámadás. A magyar katonai vezetés számolt a további orosz légi- vagy ejtőernyős-támadás veszélyével.

28 Néhány területen, közte voltak dunántúli települések is, valóban történt szovjet ejtőernyős ugrás. A magyar légtérben azonban több, mint egy esztendőn át szinte teljes nyugalom volt. A Szovjetunió 1942 nyarán és őszén egy „politikai" éjszakai bombázássorozatot hajtott végre Németország és szövetségesei ellen. Szeptember 4-ről 5-re virradó éjjel Zágrábot és a kivilágított Budapestet támadták. Szeptember 9-én mintegy 10 szovjet gép a Bakonyra dobta le terhét.

29 Ezen az éjszakán élte át Kaposvár az első „komoly próbát". A gyorsan tökéletesen elsötétített várost és környékét ekkor nem érte légicsapás.

30 Az ezt követő pár napban még számos szovjet kötelék repült át a megye felett. Az elsötétítés elmulasztása miatt szeptember 14-én a veszprémi káptalan uradalmát érte éjszakai bombatámadás. Az eset súlyosságát csak fokozta, hogy az érintett két kistelepülés, a Somogy megyei Somogyfoki-pttszta és a veszprémi Gamászapuszta a Budapest-Trieszt vasúti fővonal és a lispei kőolajvezeték mellett fekszik. A cselédek mindkét helyen a támadás idején kivilágított traktorral szántottak, sőt a szántás szélén még iránytüzeket is raktak maguknak. A pilóták a vasútvonalat keresve, a gépeket nézték vasúti szerelvénynek.

31 Az októbertől decemberig terjedő időszakban még esetenként meg-megjelent egy vagy néhány ellenséges gép a megye légterében. Ezért Stephaich alispán szeptember 16-án és 17-én úgy rendelkezett, hogy a főszolgabírók szervezzenek figyelőszolgálatot és minden rendkívüli, „különleges" esetet, úgymint ejtőernyős ugrást, gyújtóbombák és -lapok dobását, haladéktalanul jelentsék.

32 Bombát {egy darabot) csak Balatonújhely közelében dobtak le a szovjetek.

33 Ejtőernyős leszállásról is csupán egy jelentés szólt. Többen látták szeptember 23-án, a Görgeteg határában leereszkedett férfit, kinek hovatartozását ugyan nem említették, de abból, hogy

7 futott, s sem őt, sem pedig a felszerelését nem találták meg, arra következtettek, hogy mindenképpen egy lelőtt szovjet repülő pilótájáról lehetett szó.

34 Szeptember 17-én a Magyar Élet Pártja Gamási Szervezetének vezető titkára „szigorúan bizalmas és sürgős jelentés"-t küldött Széchényi Endre főispánnak. Eszerint Vityapusztán ejtőernyősök szálltak le. Őket F. Lászlóval, ki rendszerint „gyanús alakokat fogad", hozta kapcsolatba a buzgó párttitkár, aki még arra is külön kitért, hogy az általa megvádolt személy „kikeresztelkedett zsidó. Nem látom, hogy keresztényi életmódot folytatna. "

35 A feljelentésből, mely történetesen azon a napon íródott, amelyen a megyei lapok közzétették, hogy „akasztófával büntetik az ellenséges ejtőernyősök rejtegetőit" - kiderült, hogy bosszúból írták, s a hír, természetesen nem volt igaz. Az orosz gépek az ősz folyamán néhány község környékén gyújtólapokat, valamint ejtőernyős és léggömbös gyújtópalackokat dobtak le. Szeptemberben Orci, Ötvöskónyi, Porrogszentkirály, Attala, Mike, Bálványos, Nágocs, Pata, november-