Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 26. (Kaposvár, 1995)

Szakály Sándor: Levelek és tábori lapok a háborúról. Miről írtak a magyar katonák 1942-1943-ban?

sokáig megmozgattak mindent, megjártak minden fórumot. Levelek, lapok, kérések járták be az országot és néha a külföldet, hogy bizonyosságot szerezzenek egy-egy családtag sorsáról. Kevesekről érkeztek biztató hírek, és még kevesebben tértek haza. Nem tért vissza a keleti hadszíntérről Györki Istvánné öccse, Szakály Sándor péksegéd sem. Nővére mindössze hét tábori levelezőlapot hagyott emlékül. Mentalitása, iskolázottsága eltért nővére férjétől, illetve testvéréétől. Ahogy írta: „Svindli az egész világ." Eszerint élt a fronton is. Neki nem kellett csomag, ha valami mégis hiányzik, az a néhány kedvelt étel - a „tarka borsó", a rétes -, a hazai bor és a pálinka, mert abban a világban az ilyesmit alig ismerik. Ami van, az kosz és szegénység, írni sincs miről. Jó lenne ugyan hazamenni, de háború van. Mit várhat egy katona, írja, „...ez a piszkos világ csak elmúlik". Elmúlt! írásunk megpróbált képet adni egy átlagosnak tekinthető magyar katona gondolat- és érzésvilágáról az 1942-es, 1943-as háborús évekből. Nagyon valószínű, hogy a Györki Istvánok ezrei fogalmazták meg betűikkel az itt idézetteket, de bizonyára sokan voltak olyanok is, akik többet írtak a harcokról, az elfogott és megölt ellenségről, a félelmeikről. Hogy ezekről többet tudjunk, tábori levelezőlapok ezreit, levelek százait kellene alaposan tanulmányoznunk. Kívánatos lenne bemutatni a tisztek, a tiszthelyettesek, honvédek, munkaszolgálatosok érzés- és lelkivilágát. Az általuk leírtak összevetéséből és elemzéséből tudhatnánk csak meg, hogy mit érzett a katona, és mit várt a jövőtől. A kutatásnak fel kellene ölelnie az 1941-től 1945-ig terjedő teljes időszakot. Meg kellene próbálni bemutatni, hogy a háború menetében bekövetkezett változás miként hatott a katonákra és a családtagokra. Hogyan módosult a katonák harci kedve, milyen félelmeik támadtak, amikor már Magyarország területén folyt a háború, milyen érzések, gondolatok fogalmazódtak meg bennük a német megszállás (1944. március 19-), illetve az 1944. október 15—16-i hatalomátvétel után. Megannyi megválaszolásra váró kérdés. Nélkülük nehezen érthetjük meg a XX. századi magyar történelem legsúlyosabb időszakának mindennapjait. Györki István tábori postai küldeményei feleségének, Györki Istvánnénak (Szakály Gizella) 1942. május 27-1943. január 7. Időpont 1942. 05. 27. 1942.05.30 1942.06.01. 1942.06.07. 1942.06.08. 1942.06.12. 1942.06.23. 1942. 06. 27. 1942.07.01. 1942.07.02. 1942.07. 03. 1942.07. 06. 1942.07.06. 1942.07.13. 1942.07.19. Küldemény Levelezőlap Levél Levelezőlap Levél Levelezőlap Levelezőlap Levelezőlap Levél Levelezőlap Levél Levelezőlap Képeslap Képeslap Levelezőlap Levelezőlap Időpont 1942.10.09. 1942.10.12. 1942.10.16. 1942.10.23. 1942.10.26. 1942.11.02. 1942.11.03. 1942.11.09. 1942.11.14. 1942.11.21. 1942.11.26. 1942.11.28. 1942.11.29. 1942.12.01. 1942.12.03. Küldemény Levelezőlap Levelezőlap Levelezőlap Levelezőlap Levelezőlap Levelezőlap Levelezőlap Levelezőlap Levelezőlap Levelezőlap Levél Levelezőlap Levelezőlap Levelezőlap Levelezőlap