Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 26. (Kaposvár, 1995)
Szita László: Német családok betelepülése Somogy megyébe a két világháború közötti időszakban (1930-1940)
Tolna vármegyében is..." 10 Majd megállapította a jelentés azt is, hogy a legtöbb földvásárló Tolnából Somogy vármegyébe érkezett német gazdacsaládból mutatnató ki. 11 Bosch augusztus l-jén újabb kérvényt juttatott el a miniszterelnökséghez. Részben megismételték a Somogy megyei panaszokat, azután újakkal is megtoldották. Augusztus 7-én a miniszterelnökség Il/a. osztálya értesítette Somogy vármegye főispánját az újabb beadványról, s megküldték további kivizsgálásra az egész anyagot azzal, hogy amennyiben a panaszok igazolást nyernek, „azokat szigorúan torolják meg". 12 Egyben intézkedtem arról is - írta a miniszterelnöki osztály főnöke, hogy „...Somogy vármegye területére irányuló német beszivárgást - amely feltűnő méreteket öltött - vizsgálják meg. Ez a migratiő elsősorban Tolna és Baranya vármegyék német településéről történik folyamatosan." 13 Ezzel Basch-íé\e memorandumok kivizsgálása új fordulatot hozott. Nem csak a panaszok valóságát határozták el kivizsgálni, hanem egyben azt is, hogy a gazdasági egyesület jelentése szerint erőteljes német beköltözés okait is felderítsék. Felmerült ugyanis az a vélemény is, hogy a Volksbund tanácsára Baranya és Tolna német gazdái Somogyba vándoroljanak, s ott földet szerezve a német falvakat igyekezzenek erősíteni. A miniszterelnökségen készült feljegyzés szerint a főispánt arra is megkérték, hogy vizsgáltassa meg azt is, milyen lehetőségek vannak Somogy vármegyében „a német beszivárgás erősödésének és különösen a magyarság megerősítésének..." 14 Elhatározták tehát, hogy Somogy vármegyébe történő „beszivárgás" számszerű eredményeit, módját, célját, jellegét, „tudományos módszerrel" elvégzik. Mindezt úgy szervezték meg, a megbízott személy -dr. Páti Ferenc gimnáziumi tanár - nem tudhatta, hogy feltáró munkája a miniszterelnökség részére készül, és „magas államérdekből" a legszigorúbb titkosságot élvezi. 15 Dr. Páti Ferenc mint tudományos gazdaságtörténeti kutatást szolgáló munka elkészítését értelmezte. Részére a főispán, gróf Széchényi Endre így is állította be. Gróf Teleki Pál miniszterelnökhöz 1941. január 14-én írt levelében hangsúlyozta: "...Dr. Páti kiváló gazdaságtörténészi műveltséggel rendelkező személy, aki inteligenciájában kiemelkedik a város tanári társadalmából, s a feladat elvégzését szívesen és lelkesedéssel vállalta. így politikai affér nem keletkezhet. Páti többet, pontosabbat, színvonalasabbat nyújtott, mint arra gondolni lehetett. Térképeket is készített a németség Somogy vármegyébe történő beköltözéséről. Jelentése és adattára színvonala minden várakozást felülmúló eredményt hozott...." 16 1941. január 14-i jelentésében a főispán arról is értesítette Teleki Pál miniszterelnököt, hogy „Páti valamennyi községet gépkocsival látogatta meg, hogy ott adatgyűjtést és tanulmányt végezzen, így sikerült négy hónap alatt a hatalmas gyűjtőmunkát elvégeznie...." 17 Kitért azután arra, hogy „Somog)> megyébe történt német bevándorlás 1930—1940" címen elkészült összeállítást milyen módszerrel készítette el Páti Ferenc tanár úr. Felhasználta a hivatalos népszámlálásokat, ellenőrizte a községek jegyzőivel, a járási főszolgabírók adataival, saját gyűjtésével, így állt össze az egyedülállóan pontos, a korról speciális anyag, amely a migráció egy sajátos részletébe enged bepillantást. Dr. Páti nagy kedvvel vetette magát a feltáró munkába. A főispán részére, a betelepülők sokoldalú vizsgálatára, kérdőív rendszert állított össze, amelyet a főszolgabírók révén kívánt eljuttatni azokhoz a német családokhoz, amelyek 1930-1940 között érkeztek és telepedtek le Somogy vármegyében. 18 A kérdőívből nem lett semmi, a miniszterelnökség nem kívánta, hogy