Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 26. (Kaposvár, 1995)

Farkas József: A „48-as Függetlenségi Országos Gazdapárt" megalakulása és annak előzményei a Dél-Dunántúlon

becsületes ország sorsát a nemzet zöme intézi. A többség az úr: az dönt. Előtte hajlik meg a kisebbség. Ahol nincs így, az az ország nem alkotmányos ország. Ott az igazság, jog, méltányosság fenekestül fel van forgatva. Vezetői zsarnokok, népe pedig orránál vezetett rabszolga. De az ilyen ország nem is életképes. Vagy a zsarnokok, vagy az ország pusztul belé!" A másik indok így szól: „Ha a ,magyar fajt' keressük, azt ma a magyar kisbirtokosság képviseli. A ,kisbirtokos a magyar. Övé a föld, a nagy nemzeti hagyományok, a múlt, a jelen és jövő. A többi élősdi." (A szerző kiemelése - F. J.) A két indok után vonja le a cikk a következtetéseket: „Irtózatos poltikai bűn tehát Magyarországon, hogy negyven év óta mindenki intézte az ország sorsát, csak a nemzet zöme, a magyar kisbirtokosság nem. Bűn, gyilkosság az igazság ellen. Az ország kormányzásába belekontárkodott mindenféle náció, csak az igaz jogszerint való úr és parancsoló: a kisbirtokosság volt kizárva szent és kétségtelen jogának gyakorlásából. A kisbirtokosság évtizedeken keresztül még egyetlen embere által nem volt képviselve a magyar országgyűlésen." Ezután egy újabb, eddig nem szereplő indok következik, a magyar paraszt erkölcsi romlatlanságáról: „A magyar gazda: jellem! Az egyedüli jellem, aki a nagy nemzeti hagyományokat nem cégérül állítja ki, hogy megéljen belőlük, hanem a szívében őrzi, és ha kell, tűr nyomort és szenvedést, és akár el is vérzik belé, de hűtlenül el nem hagyja. Kossuth Lajos nagy sírja körül egyetlen igaz siratok vannak: a magyar gazdanép. Kossuth Lajosnak egyetlen rendíthetetlen hű tábora van: a magyar kisbirtokosság... A hagyományos magyar erkölcsök csak a fajmagyar kisbirtokos nép szívében élnek. Körülöttünk romlott minden. Az ízlés, a gondolkozás, a közszellem, az egész felfogásunk az életről. A szántóvető magyar gazda lelke az, amelyet még nem mételyezett meg a huszadik század erkölcstelen szelleme, ő az aki egyedül él még Kossuth Ixyosért és nem Kossuth Lajosból. " (A szerző kiemelései - F. J.) A felvázolt gondolatok és indokok egyenes következménye a missziós küldetés megfogalmazása: ,Az utókor gyávaságnak fogja bélyegezni a nemzet zöme, a ,kisbirtokosság' hagyta a politikai kufárokat uralkodni maga fölött. Kiengedte az ország kormányzását a maga kezéből ragadni idegeneknek. Tűrte összetett kezekkel sokáig, hogy az ő nagy történelmi misszióját, Magyarország jövendő ezredéves létének megalapozását kiüssék a kezéből, Kossuth Lajos hagyományait darabokra tépdessék, és mint Krisztus palástján osztozkodjanak rajta... A jövő a Gazdapárté. Vagy az övé, vagy senkié. Vagy kezébe tudja venni az ország sorsának irányítását, vagy elpusztul az ország. Egy ország kormányzásához nemcsak ész és erő kell. Egyetlen oszlopa: a politikai erkölcs... és ha a sors könyvében az van megírva, hogy Magyarországnak elpusztulni nem szabad, az a mozgalom fogja megmenteni, amit öntudatra ébredt lelkes magyar gazdák kezdtek meg, a legszebb, legigazabb és legjogosabb jelszóval: „ Országos Gazdapárt!"

100 (A szerző kiemelései - F. J.) Amíg a Magyar Lobogó egyre nagyobb népszerűségnek örvendett a kisbirtokosok körében, és egymást követő cikkeiben igyekezett egy táborba tömöríteni, öntudatra ébreszteni a kisgazdákat, egyre nagyobb tábora lett az önálló szervezkedés ügyének. November 21-én már MKSZ-nek a 40. szervezete alakult meg Szarvason. A vidéki baloldali, 48-as sajtó rokonszenve a kisbirtokosok felé fordult. A radikális 48-as vidéki értelmiség bennük látta a függetlenségi eszme mentőosztagát. Nem volt elhanyagolható az a körülmény sem, hogy a vidéki ügyvédek, lapszerkesztők éppen az ő voksaikra építve akartak képviselők lenni, vagy megvédeni mandátumukat, hiszen az előző választásokon éppen a Szabadelvű Párt visszalépése után óriási le-