Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 26. (Kaposvár, 1995)

Farkas József: A „48-as Függetlenségi Országos Gazdapárt" megalakulása és annak előzményei a Dél-Dunántúlon

szont az a kérés állt, hogy mindenki szerezzen további két előfizetőt a lapra. Megint ez volt a lényeg. Az előértekezletre leutazott az egész szerkesztőség: Hunyár László, Baross Kálmán, Fekete János, Faragó Andor. Vitték magukkal P. Ábrahám Dezső országgyűlési képviselőt. A kunmadarasi birtokos és karcagi fiskális jó lehetőségnek kínálkozott a kedélyek lecsillapítására. Az előértekezlet három tárgysorozatot tárgyalt: 1. a szervezkedés szükségessége a gazdasági boldogulás érdekében, 2. egy országos kisbirtokos-kongresszus idejének, helyének meghatározása céljából egy végrehajtó bizottság választása, 3. a tervezett kongresszus napirendjének és alapszabály-tervezetének megállapítása. Az elnöklő Hunyár László kifejtette, hogy miért szükséges a kisbirtokosok és kisiparosok országos gazdasági szervezkedése. Ekkor még ugyanis a kisiparosokat is ebbe a táborba kívánták szervezni. Ezután elindult a lavina. Szijj Bálint (Nagyigmánd) rögtön kérte, hogy a szervezkedés politikai vonalon is induljon meg. „Politikai munkálkodás nélkül és a politikai viszonyokra befolyás gyakorlása nélkül lehetetlennek tartja a szövetség érvényesülését." Bodai István (Szapáryfalva) szintén sürgette a gazdasági mellett a politikai szervezkedést is. Simonyi József (Dávod) elmondta, hogy kimondottan politikai szervezet nélkül a függetlenségüket sem lesznek képesek megvédeni. Ifj. Révész József (Garamszentgyörgy), aki társaival már korábban Bars megyében próbált parasztpártot alakítani, hozzátette, hogy még vitatkozni sem szabad azon, hogy

7 politikai szervezet legyen-e a szövetség. Csontos Imre (Karcag) egyenesen azt kívánta, hogy a szervezkedésből a lehető leghatalmasabb politikai akció induljon ki. Végül Zsebeházy Károly (Szentgál) kifejtette, hogy mind gazdasági, mind politikai érvényesülés érdekében történjék szervezkedés. A kerület lépviselője, F. Ábrahám Dezső kellemetlen helyzetbe került, amikor az előbbi egyértelmű felszólalások után határozatba kellett foglalni az egybegyűltek véleményét, de nem azért volt fiskális, hogy ezt meg ne tegye. így fogalmazott: „Magyarország kisbirtokosainak és kisiparosainak gazdasági boldogulása és politikai érvényesülése céljából való szervezkedést feltétlenül szükségesnek tartja" az értekezlet. A jelenvoltak lelkesen megszavazták, nem értve egészen akaratuk és a megfogalmazásban kimondottak különbségét. Ezután - és itt nem voltak éberek a kisgazdák -, Flu nyár előterjesztésében elfogadták a kongresszus tervezett napirendjét, s ebben szó sem esett a szövetség megalakításáról, vezérkarának megválasztásáról, az alapszabály elfogadásáról, hogy csak a legfontosabb kérdéseket emeljük ki.

2

'

1 Egy dologban azonban nem lehetett a porhintést fokozni, ez a kongresszus összehívása volt. Az előkészítő bizottság gyors összehívást sürgetett és már az előértekezletnek egy hónapra, húsvétra (április 20. ) ki is tűzték az időpontot. A helyszín ismét Kisújszállás lett. Húsvét másnapján Kisújszálláson 14 vármegyéből több ezer kisgazda sereglett össze. Számos volt az üdvözlő levelek száma is, azoktól a kisgazdáktól, akik távolabb laktak és nem tudták az úti költséget előteremteni. Köztük a Somogy megyei Iharosról és Merenyéről. Dunántúlról Somogyból (Nemeskisfalud, Kéthely), Komáromból (Tárkány, Bana), Veszprémből (Nagyigmánd, Szentgál, Szentkirályszabadja) érkeztek küldöttek. A résztvevők zöme azonban alföldi volt, elsősorban Kisújszállás, Karcag, Mezőtúr térségéből, a Nagykunságból és Békés megyéből. A kongresszuson lelkes ünnepi hangulat honolt, kimondták a Kisbirtokosok Országos Szövetségének megalakítását. Letárgyalták az előzetesen kiadott kérdéseket. Végig kézben tartotta az ülést a Magyar Lobogó szerkesztősége és az elnöklő P. Ábrahám Dezső országgyűlési képviselő. Nem esett szó a politikai pártalakításról.