Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 26. (Kaposvár, 1995)
Farkas József: A „48-as Függetlenségi Országos Gazdapárt" megalakulása és annak előzményei a Dél-Dunántúlon
hogy egy családfő 5000 hold földnél többet telekkönyvi tulajdonul nem bírhat s az ezen határon túllevő tulajdonjog bármikor állami kisajátítás alá vonható s apróbb parcellázás útján a nép közt kiosztható. Míg egy ilyen törvényt nem alkot a törvényhozás, addig a földéhes nép tábora szemben áll a nagybirtokkal s ma még csak elméleti ez a harc s mentül kevésbé történik gondoskodás a földhöz kötött nép exisztenciájának biztosításául, annál nagyobb vehemenciával fog fellépni s egyúttal nehezebb lesz a kiegyenlítés." 6 Alföld-szerte, de különösen a Viharsarokban az agrárszocialista mozgalmakba bekapcsolódott a birtokos parasztság egy része is. A mozgalomban politikailag iskolázódott kisgazdák jelentős hányada lett aztán később a Gazdapárt zászlóbobontója a vidéken. Dunántúlon, noha elsősorban napszámosokat és cselédeket érintett az 1905-1906-os nagy arató- és cselédsztrájk, lökést adott a birtokos paraszti mozgalmak kibontakozása irányába is. Jelentős állomása volt az önálló birtokos paraszti politikai gondolkodás kialakulásában az ún. darabont kormány időszaka. Kristóffy József az uralkodóra hivatkozva nem csupán a demokratikus átalakulás lehetőségét - benne fő súllyal az általános választójogot - tűzte célul, hanem hathatós segítségben részesítette a munkás- és parasztmozgalmakat is. Jóllehet, a birtokos parasztság jelentős része a Függetlenségi Pártban bízva még a megyei ellenállást erősítette a nem legitim kormányzattal szemben, abban a reményben, hogy a koalíció hatalomra kerülésével, a függetlenségi eszme győzelmével érdekeik megfelelő súlyt kapnak és a politikai élet sáncain belül kerülhetnek, miután ez nem így történt, a Kristóffy által felvillantott lehetőség egyre erőteljesebben éltető programmá vált. Az Alföldön felerősödik a Mezőfi Vilmos vezette Újjászervezett Szociáldemokrata Párt, amely programjában már jelentős teret szentel a birtokos paraszti követeléseknek. Ismét megerősödik a Várkonyi vezette agrárszocialista mozgalom és 1906-ban Áchim L. András Békéscsabán már parasztpárt megalakítását határozza el. Az 1906-ban hivatalba lépő koalíciós kormányzat azonban ígéreteit nem váltja be, a szociális kérdések iránt nem mutat érzékenységet, a mezőgazdasági kormányzat ugyanúgy az OMGE befolyása alatt áll, mint korábban és ez azt jelenti, hogy a nagybirtokosok érdeke érvényesül. Ez az a pont, ahol a biriokt >s parasztság egyre szélesebb körei ismerik fel, hogy önálló politikai szervezkedésre van szükség és ezzel együtt önálló gazdasági érdekképviseletre, mert az OMGE és a Gazdaszövetség továbbra is az arisztokrácia érdekeit fejezi ki és a hangzatos ígéreteken túl a birtokos parasztság érdekében semmit nem tesz. Az urakra és parasztokra tagolt korábbi szemlélet tovább élt, sőt némileg még erősödött is a nemzeti kurzus idején, s hajdani nemesi, középnemesi tartalom a 48-as közjogi felfogás látszólagos győzelmével fel is erősödött. Az értelmiség és ez elsősorban a vidéki városi és kisvárosi hangadó elitre vonatkozik, nem vált a vidéki paraszttársadalom szószólójává, hanem az urakhoz dörzsölődve, maga is igyekezett urat játszani a paraszttal szemben. Udvarlásai csak addig tartottak, míg a voksokért kellett harcolni, képviselővé választásuk után azonosultak az urak parlamentjével, megtiszteltetésnek véve, hogy született kékvérűekkel parolázhatnak. „Paraszti képviselőt irmagért se lehetett a függetlenségi padsorokban találni, holott ez a párt a színmagyar parasztságot képviselte - írta Kristóffy József -, de ez csak addig tartott, míg a mandátumokat átvették, azontúl a paraszti ügyeket, a paraszti bajokat és a vágyakat nem emlegették. Itt csak az „átkos Bécs" ellen lihegett mindenki, a parasztság szociális bajai senkit sem izgattak, ezen a ponton kezdődik az a differenciálódás, mely később a kisgazda párt megszületésére vezetett." 7
