Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 26. (Kaposvár, 1995)

Nagy Domokos Imre: Fejezetek az iharosi-iharosberényi uradalmak vadászattörténeteiből (Második közlemény)

35 Barthos Tibor levele a szerzőhöz; Marcali, 1994.1. 14. 36 „Kamasz bika" néven a korabeli (szak)irodalom alapján a csapos, nyársas és villás bikákat foglalom (jobb híján) össze. Csapos: kölyökbika, melynek fejlődő agancsocskája még csak egy kicsi csap; nyársas: kamaszbika, az első igazi', még nyárs-szerű, ág nélküli aganccsal. A német vadásznyelv mindkettőt „Spiesser"-nek mondja, a Vadásznaplóban is az esetek több mint 9/10-ed részében csak a „Sp" jelzés áll. így a 65 kg felettieket kamasznak, az alattiakat borjúnak vettem. Az esetleges átfedések kiegyenlítik egymást. Villás: a német túlprecizitással kialakított felfogás szerint a harmadfű bika egyszeri elágazású, villaszerű („4-es") agancsot fejleszt. Azonban a hazai szakemberek már korán rájöttek arra, hogy a kárpátmedencei állomány ezt a fokozatot általában kihagyja, rögtön 6-osat fejleszt. Balkay Adolf: A szarvas és vadászata. Bp. 1903. 39; Nemeskéri-Kiss G.: I. m. 72. - Nem véletlen tehát, hogy a Vadásznaplóban mindössze egyetlen villás szerepel. 37 Vadásznap ló 40/a. 38 Vadásznapló 78/a és 83/a. 39 Báder László levele a szerzőhöz; Iharos, 1981. V. 28. 40 Császár György erdészeti igazgató levele a szerzőhöz; Iharos, 1994. II. 9. 41 Szunyoghy János.- A magyarországi szarvas. Bp. 1963. Kandidátusi disszertáció, sokszorosítás. 19-20 és 31 joggal feltételezhető, hogy Szederjei minden tudományos igény és alap figyelmen kívül hagyásával tette meg állításait." Csakhogy ő sem tudta a fentieket bizonyítani... 42 Balkay: I. m. 20: 180-220 kg; MBrehm III. 238 = UMBrehm II. 324: 160-2^0 kg; Bertóti István: Vadgazdálkodás és vadászat. Bp. 1956. 32:160-270 kg. 43 Szederjei: Szarvas 25, 81-83. (A3., 17. és 18. táblázatok.) 44 Csekoi i ics: L m. 181. 45 Szunyoghy.-1. m. 178. (38. táblázat) 46 Nimród 1922/20: 299. Lenkei Antal tudósítása. 47 Nemeskéri-Kiss Sándor: Egyszer volt... Bp. (1939) 147. 48 Vadásznapló 55/a. Csak vadászév szerint számít 1918-hoz, mert 1919.1. 14-én esett. 49 Vadásznapló 93/a. 1934. IX. 15, 50 Szunyoghy: I. m. 25. 51 A hazai agancskiállítások és trófeabírálat történetéhez csak hiányos adatok vannak. Zsindely Endre: A magyar agancskiállítások története. Nimród 1929/12: 206-208; Uő..- A trófeabírálati képletek története. In: II. Magyar Vadásznapok előadásai. Bp. 1968. TIT soksz. 131138. Nagyi). /.. MVPK 70-72 és 123-126. 52 Trófeakatalógus 1927: 9 és 1929:11. L még a Függeléket is. 53 Trófeakatalógus 1932: 7 és 1935: 9. 54 Szederjei: Szarvaspopulációk 130-131. (5. táblázat) 55 Bakkay László—Szidnai László): Tíz év aranyérmes trófeái. Bp. 1977. 361-362, 429 és 444-445, 56 „Megfigyeléseink... mind azt mutatják, hogy a testsúly növekedése és az agancsfejlődés egyenes arányban állanak." Szederjei: Szarvas 135. ,A testsúly és az agancs fejlődése között egyenes az arány." Uő.: Adatok 176. 57 Szunyoghy: I. m. 23. 58 Vadásznapló 4/a-b. 59 Báder László levele a szerzőhöz; Iharos, 1981. V. 28. 60 VL 1911/23: 305. 61 Barthos Tibor levele a szerzőhöz; Marcali, 1994.1,14. 62 Balkay. I. m. 20: 80-120 kg; UMBrehm II. 324: 90- 110 kg; Bertóti: 1. m. 32: „A 100 kg-os példány már szépen fejlett." Szunyoghy: I. m. 19-21; Szederjei: Szarvas 81-83 0 7. és 18. táblázatok). 63 Szunyoghy: I. m. 23. Munkamódszeréről kritikám: Nag\'D. L: Toldi farkasai. Nimród Fórum 1982. június: 31. 64 Báder Iúszló levele a szerzőhöz; Iharos, 1981. V. 28.