Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 26. (Kaposvár, 1995)

Nagy Domokos Imre: Fejezetek az iharosi-iharosberényi uradalmak vadászattörténeteiből (Második közlemény)

Érdekes lenne tudni, hogy

7 e ritka vendég honnan került hozzánk, azért felhívom vadásztársaimat, hogy ha esetleg látták, szíveskedjenek azt közölni."

1

"" Tudtommal a felhívás visszhang nélkül maradt. Én is szinte véletlenül tudtam meg, hogy éppen Barthos Tibortól kaphatok felvilágosítást. Kérdésemre így válaszolt: „Nekem is az a véleményem, hogy az általam vélt zerge azonos az iharosberényivel. Ugyanis annak idején én kint tartózkodtam a zsigárdi erdőben, és hajnali őzcserkészetre mentem ki. A Sötét álénak nevezett úton, mely mindkét oldalán lucfenyővel volt beültetve, a felnőtt fenyő szegély elsötétítette az utat, és volt annak egy szakasza, mely szárazság idején sem száradt ki. Na én ebben a szakaszban láttam É-ról Dél felé haladó csapat. Feltűnt nekem, mert őznél nagyobb, szarvasnál jóval kisebb volt, és hosszúkás. Amikor megtudtam, hogy Inkey br. zergét lőtt, mondtam apámnak, na ennek a zergének a csapáját láttam én Zsigárdon. Térképen nézve ez a zerge jöhetett Ausztriából ésjugóból, de inkább az osztrák Alpokból. Később hallottam, hogy az Esterházy-uradalom zalai (göcseji) erdeiben észleltek egy

7 zerge mamát és fiát. Apám, akit az ilyesmi nagyon érdekelt, el is ment ahhoz az erdészethez, ahol észlelték, látták. Bizonyára napokig ott is tartózkodtak, és hozott haza egy kis papírzacskóban zergehulladékot. Tehát előfordult, hogy szerintem az osztrák Alpokból ide tévedtek."

1_,s (Zsigárd Homokkomárom része, Zala vm. nagykanizsai járásában, tehát Iharostól és Iharosberénytől valamivel nyugatra van. Barthos Tibor édesapja - mint a tanulmány I. részében írtam - Barthtos Gyula volt, aki a Retyezáton alaposan megismerte a zergét. ) Érdekes egybeesés, hogy

7 a zerge is 1933 őszén jelent meg a környéken. A kettő között fennálló összefüggést - mármint hogy a farkas a zergét követte volna - nem tartom meggyőzőnek, de cáfolni sem lehet. Egyébként a zerge kampója „mint unikum" szerepelt a budapesti trófeakiállításon is.

H6 Szederjei könyvében a zergével kapcsolatban keveri Iharost és Iharosberényt, s ráadásul az elejtését 1934 tavaszára teszi.

1-5 Csekonics is Iharost írt, amikor a zerge megjelenését kapcsolatba hozta a szarvasvándorlási útvonallal.

158 A Dunántúlon egyébként elvétve jelenik meg zerge. Századunk első felében 1902-ben Bucsu községben, 1928-ban Sajtoskálon (Vas vm. ) lőttek egyet.

159

1929-ben Lippón (Baranya vm. villányi járás),

160 1949/50 fordulóján pedig Zalacsány vidékén láttak zergét.

161 I^het, hogy volt még néhány észlelés, de nyilvánosságot nem kaptak.

162 Ha már a farkassal kapcsolatban egyéni véleményt nyilvánítottam, megteszem most is. A zergét sajnálom, csak azt nem tudom, mit lehetett volna vele tenni...