Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 25. (Kaposvár, 1994)
Seewann, Gerhard: A magyar nemzetiségi politika mérlege az 1950-es évektől napjainkig
JEGYZETEK J Balogh Sándor: Die Aussiedlung der Bevölkerung deutscher Nationalität aus Ungarn nach dem 2. Weltkrieg. In: Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös nominatae. Sectio Historica. 1982. 221-250. 2 Balogh Sándor-. Das ungarisch-tschechoslowakische Abkommen über den Bevölkerungsaustausch vom 27. Februar 1946. In: Annales Universitatis Scientiarum Budapestiensis... Sectio Historica. 1981. 367-404. 3 Ld. erről Kathrin Sitzler: Sozialstruktur. In: Ungarn. Südosteuropa-Handbuch 5. köt. Szefk.: Klaus Detlev Grothusen. Göttingen, 1987. 443-468. Ld. még ugyanezen könyv cikkeit: Seewann Gerhard: Bevölkerungsstruktur. S. 417^42.; Antal Endre: Land- und Forstwirtschaft. S. 354-382. Továbbá Enyedi György-. Az urbanizációs ciklus és a magyar településhálózat átalakulása. Budapest, 1982. Held J. (szerk.): The modernization of agriculture. Rural transformation in Hungary 1848-1975. Boulder, New York, 1980. VasaryL: Beyond the plan. Social chance in a Hungarian village. Boulder, London 1987. Vasary megállapítja (285. o.): „Post-war changes however, did not merely amount to the gradual dissolution of old structures and values; the new socialist policies themselves went through succesive stages of development, as has been shown. The ability of indivudals and groups to absorb, reject or alter the outcomme of social and economic policies has been a pressing problem in socialist states... and this present work also suggests that the roles playes by the peasant family and the pre-War community structure throughout these changes have been crucial..." 4 Kővágó László: Nemzetiségek a mai Magyarországon. Budapest, 1981. Együtt a nemzetiségekkel. Nemzetiségi politika a mai Magyarországon. Budapest, 1984. Steßa L-. Hol a haza? Nemzetiségek Magyarországon. Budapest, 1982. King R. R.- Minorities under communism. Nationalities as a source of tension among Balkan communist states. Cambridge, Mass. 1983. Völgyes L: Legitimacy and modernization. The politics of ethnicity in Eastern Europe. Boulder, New York, 1981.127-146. 5 Sitzler Kathrin.- Ideologische Grundlagen der ungarischen Nationalitätenpolitik. In: Südosteuropa. 1984. 9. sz. 473-481. 6 Lázár G: Magyarságtudat és nemzetiségek. Egy közvéleménykutatás tapasztalatai. Világosság, 1989. 11. sz. 862-864. Ld. még Seewann Gerhard: Zigeuner in Ungarn. In: Südosteuropa. 1987. 1. sz. 19-32 és Croew David: The Roma (Gypsies) of Hungary through the Kádár era. In: Nationalities papers. 1991. 3. sz. 297-312. 7 Az országgyűlési képviselő Reger Antal 1985-ben kritizálta, hogy a nemzetiségi oktatásnak olyan rendszere alakult ki, mely szükségképpen lefelé nivellál, a nemzetiségi nyelvek presztizsét csökkenti, valamint a nyelvváltást meggyorsítja és a nemzetiségek identitástudatát egyáltalán nem erősíti. - Neue Zeitung, 1985. IV. 27. 8 Ld. még részletesebben Seewann Gerhard: Siebenbürger Sachse, Ungarndeutscher, Donauschwabe? Überlegungen zur Identitätsproblematik des Deutschtums in Südosteuropa. In: Seewann Gerhard (szerk.): Minderheitenfrage in Südosteuropa. München, 1992. 139-156. 9 Schnapper Dominique: La France de l'intégration. Sociologie de la nation en 1990. Paris, 1991. megállapítja (197 o.), hogy véleménye szerint a bevándorlás útján keletkezett kisebbségek esetében nem beszélhetünk kettős kötődésről (a származási és a befogadó országhoz), hanem csak egy kettős referenciáról. Hiszen a kötődés a származási országhoz „mindenesetre mitikus és szentimentális". Csak a kisebbség értelmiségi tagjai számára bír ez a kettős kötődés jelentőséggel, mert etnikai identitására hivatkozva státuszát felértékeli, illetve önigazolást nyújt számára. Pedig itt egy csaknem tartalmatlan, képzeletbeli identitásról van szó.
