Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 25. (Kaposvár, 1994)

Szakály Sándor Magyarország katonapolitikai helyzetének alakulása a magyar 2. hadsereg frontra küldése előtt

MAGYARORSZÁG KATONAPOLITIKAI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA A MAGYAR 2. HADSEREG FRONTRA KÜLDÉSE ELŐTT SZAKÁLY SÁNDOR A Magyar Királyság az 1941. június 26-án Kassa ellen végrehajtott légitámadás, valamint a Kőrösmező és Budapest között közlekedő gyorsvonat Rahó közelében történt megtámadása után és annak a következtében a Szovjetunió elleni háború tevékeny résztvevőjévé vált. A magyar politikai és katonai vezetés feladva az addigi semlegesnek mondható álláspontját, a Szovjetunió elleni hadba lépésről döntött. Tette ezt részben azért, mert a katonai vezetés olyan információkkal rendelkezett - és ezt bocsátotta a politikai vezetés rendelkezésére -, miszerint a jelzett támadásokat a szovjet légierő gépei hajtották végre.

1 A támadásoknál azonban úgy vélem meghatározóbb ereje volt annak a ténynek, hogy a német-szovjet háború kitörését követően a Tiso vezette Szlovákia és az Antonescu irányította Románia már jelentős erőkkel a hadműveletek résztvevőjévé vált. A gyors - ma már elsietettnek is nevezhető - magyar reagálás első lépéseként az államfő, Horthy Miklós kormányzó, élve a törvény által biztosított jogával, a „megtorlás", a „visszacsapás" mellett döntött. A Bárdossy László miniszterelnök vezette magyar kormány az államfői döntést tudomásul vette és támogatta azt. A miniszterelnöki bejelentést, mely az Országgyűlés Képviselőházában 1941. június 27-én hangzott el, és arról tájékoztatta a törvényhozás tagjait, hogy a szovjet részről végrehajtott, nem provokált támadás következtében a magyar kormány a két ország közötti hadiállapotot beállottnak tekinti, mind a Képviselőház, mindazt követően a Felsőház tudomásul vette.

2 A magyar elképzelések szerint a honvédségnek a lehetőségekhez mérten a legcsekélyebb erőkkel kellett volna a hadműveletekben résztvennie, a gyakorlatban inkább csak jelezni az ország elkötelezettségét a tengelyhatalmak mellett és igazolni azt, hogy a Szovjetunióval már hadban álló szomszédos országok - nevezetesen Románia és Szlovákia - példáját követve Magyarország is ki akarja venni a részét a „bolsevizmus elleni kereszteshadjáratból". Ezen elképzelések szellemében hozták létre 1941 júniusának végén az ún. Kárpát-csoportot,- mely 1941 júliusában lépett szovjet területre és került harcérintkezésbe az utódvédharcokat folytató szovjet csapatokkal és folytatott ellenük sikeres harcokat. A Kárpát-csoportból még 1941 júliusának folyamán kivált a magyar királyi honvédség legkorszerűbb seregteste, a gyorshadtest, amely a német Wehrmacht alárendeltségében folytatta tovább több száz kilométeres előnyomulását és számos sikeres ütközetben vett részt. Ezen megerőltető előrenyomulás és harcok során