Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 25. (Kaposvár, 1994)

Lagzi István: Lengyel katonák és önkéntesek evakuációja Magyarországról 1940 tavaszától 1940 őszéig

Körülbelül 14 óra 15 perckor a lengyel katonai attache Bastgein úr jelenlétében ugyanez a főhadnagy tudomásukra hozta, hogy a parancs visszavonatott, eljárása félreértésen alapul, a helyiség szabad, s mindenki dolgozhat szabadon tovább." 2 A sajnálatos incidens okozója egészen bizonyos, hogy a budapesti I. hadtestparancsnokság „K" osztályának egyik tisztje lehetett. Többször előfordult ugyanis, hogy egyes intézkedéseket a HM 21. osztályának tudta - illetve egyeztetése - nélkül foganatosított, zavart és kétoldalú kellemetlenséget okozva ezzel. AHM 21. osztálya az akció értelmetlenségére utalva meg is jegyezte, hogy a táborba vonulásra 48 óra volt engedélyezve, tehát semmiféle sürgető intézkedésre, vagy erőszak alkalmazására szükség nem volt. A későbbiekben mindössze annyi történt, hogy a hadtest „K" osztálya sértő akciójának kivizsgálására a HM 21. osztálya határozott ígéretet tett. A házkutatás, valamint az I. hadtest „K" osztály egyik tisztjének barátságtalan fellépése a katonai képviseleten nagy nyugtalanságot okozott. A budapesti lengyel szervekre nehezedő nyomás Dembinski tábornokot és környezetéhez tartozó más tiszteket is arra az elhatározásra késztette, hogy az első adandó alkalommal elhagyják Magyarország területét. Dembinski személyében is „vérig" sértve érezte magát, amiért és ahogy a IIM megszüntette az iroda működését. Internálótáborba vonulni nem akart. Magyarország elhagyását nyilvánvalóan - minden jel arra vall, hogy már jóval korábban - elhatározhatta. Április 23-26 közötti események miatt úgy döntött, hogy - figyelmen kívül hagyja az akadékoskodó, figyelmeztető, várakozó álláspontot ajánlók véleményét - Jugoszlávián (Belgrádon) keresztül Franciaországba utazik. Dembinski készülődéséről a budapesti I. hadtest kémelhárító osztálya is tudomást szerzett. Az I. hadtest lengyel ügyekkel foglalkozó tisztje Csengeri István százados jelentette Géczy Sándor ezredesnek, hogy „...Dembinszky István lengy. tbk. jugoszláv útlevelet [vízumot? - L. I.] váltott ...Dembinszky' tbk. irodájciból [a 48 óra letelte előtt - L. \.}az összes iratokat a francia követségre szállították. Az útlevélváltás valószínűleg a tbk. környezetében volt lengyel tisztekre is vonatkozik."

73 A HM 21. osztálya szokatlan kemény lépésre szánta el magát. Géczy Sándor ezredes, osztályvezető-helyettes, telefonon utasította Csengeri századost, hogy „...Dembinski lengyel tbk. elutazását illetőleg intézkedjen, hogy nevezett büntetőtáborba adassék. Ha környezetéből mások is váltottak útlevelet, hasonló eljárás követendő."

74 Ezúttal összehangolt intézkedéssorozat, a budapesti I. hadtest kémelhárító osztálya, a HM 21. osztály, valamint a BM közös akciója volt kibontakozóban. Az I. hadtest kémelhárító osztálya minden eshetőségre felkészülten 1940. április 26-án, este 7 órakor, 4175. sz. rádiógrammal értesítette Kovács Nagy Pált a nagykanizsai rendőrség vezetőjét, hogy a „...lengyel tisztek jogtalan határátlépési kísérletével kell számolni, fokozott ellenőrzést [kell] gyakorolni, lengyel útlevéllel érkezőket visszatartani és erről a 1. hadtest kémelhárító osztályát értesíteni kell. Dembinszky lengyel tábornokot őrizetbe kell venni és Budapestre felkísérni. "

75 Április 26. és május 7. közötti időszakról keveset tudunk. Az mindenesetre tény, hogy a Dembinski-törzs több tagja nem jelentkezett a Pasaréti úti táborban, a hadtestösszekötő lengyel tisztek egy részének nyoma veszett. A m. kir. 1/5. internáló katonai (lengyel) gyűjtőtábor-parancsnokság (Tóth őrnagy) május 7-i jelentésében találunk először olyan megállapítást, hogy Dembinski és környezetéhez tartozó több tiszt elhagyta Magyarország területét. Az első megállapítás szerint Stefan Dembinski tábornok, Franciszek Pokorny alezredes, Aleksander Gulkowski őrnagy, Stefan Franczewski százados, Jerzy Krzeczunoivicz hadnagy, Witold Noivosad zászlós és