Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 25. (Kaposvár, 1994)

Lagzi István: Lengyel katonák és önkéntesek evakuációja Magyarországról 1940 tavaszától 1940 őszéig

rendelt ki s személyesen vett részt a szökés körülményeinek felderítésében. A megszököttek üldözésére szokatlan nagy apparátust mozgósítottak. A Nagycenkhez közelipetlendpusztai lengyel katonai táborból április végén szintén csoportos szökések voltak. A szombathelyi III. hadtestparancsnokság részéről Pekle Béla tábornok jelentésben számolt be a nagycenkihez hasonló méretű szökési akcióról. Pekle tábornok rezignáltán állapította meg, hogy a lengyel internált legénység - sőt tisztek között is a szökések mind gyakrabban fordulnak elő a petlendpusztai gyűjtőtáborból 9 nap leforgása alatt 167fő internált szökött meg. " Ismét felmerült a kérdés, hogy a szökéseket mivel lehet és kell megszüntetni. Pekle tábornok azon a véleményen volt, hogy csendőrjárőrök gyakori portyázásával, igazoltatások rendszeressé tételével a megszököttek egy részét vissza lehet vinni a táborokba. A sikeres szökések megszüntetése érdekében Pekle tábornok arra kérte a 3- csendőrkerület parancsnokságát, hogy „...járőreivel ne csak a (katonai internáló-) táborok környékét portyáztassa minél gyakrabban, de utasítsa szigorúan járőreit, hogy a portyázásaik alkalmával minden legcsekélyebb mértékben idegen gyanús egyént igazoltassanak, és ha csak a legcsekélyebb gyanú merül fel, hogy az illető szökött lengyel katona, vegyék őrizetbe, és adják át a legközelebbi gyűjtőtábornak. Azokat a polgári egyéneket pedig akik őket a szökésben támogatják, vagy rejtegetik, jelentsék fel az illetékes polgári hatóságnál.'"

1 A sárvári táborból 1940. május elején példátlan arányú szökést hajtottak végre: 8-án 30 fő, 9-én 193 fő lengyel katona és altiszt szökött meg.'

17 A táborparancsnok szerint a táborból naponta kb 20-25 ember szökött meg. Ezek a szökések (egy 2000 főn felüli tábornál) ... fel sem tűntek, mert a tábor... a csökkentett üzemmel dolgozó selyemgyár területén volt, ahol polgári ruhás egyének, szállítók mindennap meg kell, hogy forduljanak. [...] Május 1-10 közötti időben a harctéri eseményekből kifolyólag nagy nyugtalanság volt mindenütt, annál is inkább, mert május 7-én egy polgári ruhás egyénnek sikerült izgatni az internáltak között [...] A nevezett egyén kijelentései szerint Hitler Magyarországot is agyon fogja nyomni. Ehhez hasonló propaganda folyt más vonalon is, and pánikot kelthetett a lengyelek között, és igyekeztek minden áron menekülni az esetlegesen fenyegető német fogság elől."

18 A sárvári, nagycenki,

49 petlendpusztai és az újdörögdpusztaP

0 katonai táborokból végrehajtott szökések kapcsán Pekle tábornok ismét megállapította, hogy a szökéseket Budapesten szervezték, ahol „...még a m. kir. csendőrség (nyomozási) hatásköre is megszűnik s nyomozásra kizárólag az államrendőrség illetékes, mely eddig a szöktetők személyazonosságát megállapítani képes egy esetben sem volt. Nézetem szerint azért, mert a nyomok olyan körök felé vezetnek, melyekkel szemben a rendőrség bizonyos rajta kívül álló körülmények fennforgása miatt tehetetlen. A hadtestparancsnokságokhoz kiküldött rendelkezéstervezet szerint az újból elszaporodó szökésekre való tekintettel a lengyel rangidős tiszteknek Dembinski tábornok irodájával való írásbeli érintkezést, az „önálló ügyintézést" be kell szüntetni. A rendelkezés végrehajtása után a rangidős tiszt (starszy obozu) hatásköre a táboron belüli ügyes-bajos feladatokra (a legénység foglalkoztatására, a fegyelem fenntartására stb.) lett korlátozva.

52 A HM 21. osztályára beérkező jelentésekből, az osztályon belüli használatra szánt „pro domo"-kbéd egyértelműen kitűnik, hogy Dembinski tábornok személyével egyre többet foglalkoztak. Dembinskit ezúttal még csupán azzal „vádolták", hogy az általa kieszközölt és javasolt „...nagyszámú mindenféle áthelyezés, a lengyel szervezetek által lengyel tiszteknek és legénység-