Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 25. (Kaposvár, 1994)

Lagzi István: Lengyel katonák és önkéntesek evakuációja Magyarországról 1940 tavaszától 1940 őszéig

feladatok megoldása hárult. A katonai képviselet átszervezésére az 1940. május 29-június 2. között megtartott belgrádi konferencián határozat született.

15 Az új igényeknek jobban megfelelő katonai szervezet megteremtésére Stanislaw Rostworowski vezérkari ezredes, Sikorski miniszterelnök bizalmi embere tett lépéseket.

16 A létrehozott új titkos katonai szervezet az un. „Baza nr. 1 ."

1 (mely később „Romek" bázis néven vált ismeretessé) első vezetője Alfred Krajewski ezredes, a budapesti lengyel követség titkára lett. A bázis parancsnokának helyettese Zygmunt Bezeg „Longin" alezredes volt. Krajewski ezredes letartóztatása után

18 a bázis parancsnoka rövid ideig „Longin" alezredes lett. A parancsnoki teendőket „Longin" alezredestől Franciszek Matuszczak ezredes vette át. A „Romek" bázis ebben az időben a Lengyel Fegyveres Erők Főparancsnokság Speciális Osztályának alárendeltségébe tartozott. A „Romek" bázis átvette az Ekspozytura „W" számos feladatkörét, tehát a katonai futárszolgálat működtetését, kialakította, illetve tökéletesítette az „okiratgyártás"-t, a rádióadó üzemben tartásának biztosítását

19 és más speciális feladatokat. A bázis szakemberei tartották a kapcsolatot a magyar vezérkar egyes tisztjeivel, irányították és ellenőrizték a magyarországi lengyel propagandát. Politikai és katonai helyzetjelentések, különböző „adatgyűjtései feladatok elvégzése is a bázishoz beosztott személyek feladata volt. 1940 elején a franciaországi Angersben működő lengyel kormány, a kormánykoalíciót alkotó pártok, a kengyel Szocialista Párt - PPS, a Nemzeti Párt - SN, a Néppárt - SI, a Munkapárt - SP magyarországi képviselőinek (a pártok sorrendjében: dr. Stanislaw Opoka-Löwenstein, Stanislaw Bardzik őrnagy, az Edmund Fietowicz álnéven tevékenykedő fózef Eietz ésJózefSfys ezredes) részvételével az ugyancsak konspirációs eszközökkel működő legszélesebb hatáskörrel rendelkező magyarországi lengyel politikai kirendeltség, a Cywilna Baza tqcznosci Zagranicznej i Wiwiadowczo-Politycznej, az un. Placówka „W", mely elsősorban a polgári hírszerzés, az emigráns kormány honi, illegalitásban dolgozó megbízottai, szervezetei közötti kapcsolattartás területén látott el feladatokat. A Placówka „W" vezetőségének személyi összetételéből is következett, hogy a vezető munkatársak egy része az alább említett Polgári Bizottságban legalizálta tevékenységét.

20 A hivatalos (azaz legális) keretek között működött lengyel szervek sorában elsőként az igen sokoldalú munkát végző, lengyel részről létrehozott Komitet Obywatelski dia Spraw Uchodzcami Polskimi na Wegrzech (Lengyel Menekültek Ügyeit Intéző Polgári Bizottság Magyarországon) elnevezésű lengyel politikai és érdekképviseleti szerv.

21 A bizottság elnöke Hemyk Slawik, hivatalosan a londoni lengyel kormány népjóléti miniszterének megbízottjaként tevékenykedett. A bizottság hatékony működésének előmozdítására dr. Kádár Levente belügyminisztériumi államtitkár 1940. szeptember 19-én körlevélben értesítette a közigazgatási hatóságokat, hogy a Polgári Bizottság, mint lengyel szervezet (hivatal), valamint annak elnöke Henryk Slawik hivatalosan, a BM tudtával és támogatásával foglalkozik a menekültek ügyeivel. „Tudomásul veszem, hogy a Magyarországon tartózkodó lengyel menekültek szociális gondozásának ügyét szervezi és megsegítésük érdekében tevékenykedik. Felhatalmazom, hogy valamennyi lengyel polgári menekülttábort meglátogassa, és a menekültekkel az érintkezést anyagi stb. támogatásuk céljából felvehesse..."

22 Később, a budapesti lengyel követség 1941. január 15-i megszűnésével magyar részről a Polgári Bizottságot a magyarországi lengyelek egészét képviselő politikai szervként fogadták el. A bizottságban a különböző pártok és a londoni emigráns kormány minisztériumainak képviselői vezető funkciókat töltöttek be. A bizottság-