Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 25. (Kaposvár, 1994)

Király István Szabolcs: A mezőgazdaság technikai fejlődése a két világháború között Magyarországon (Különös tekintettel Somogy megyére)

kisebb tartóssága stb. A gőzgép kiváló tulajdonságait nem lehet elvitatni. Az üzembiztonság és könnyű kezelhetőség a mi gépkezelőink nagy átlagának szégyenletes felületessége és ügyetlensége két olyan tényező, amely a robbanós motorok értékét hihetetlenül leszállítja, nem is szólva a benzin- és nyersolajárak panamaszerű emelkedéséről. Viszont mindenki tisztában van azzal, hogy megbízható kezelés mellett a robbanós motor különösen a mindinkább tökéletesedő nyersolaj motor a gőzgépnek már a közeljövőben győztes vetélytársa.""

14 Alkalmazott traktorok. Közismert, hogy az első működőképes belső égésű motorok tüzelőanyaga világítógáz volt. Lenior a gőzgép munkahengeréből átalakított - kétütemű motorját (1860), Ottó atmoszférikus (1867), később négyütemű ( 1876) gázmotorját világítógáz működtette."" A gázvezetékhez kötött motorokat az iparban használták először, egyszerű és olcsóbb üzemük révén gyorsan terjedtek?

6 Magyarországon 1885-ben 70 gázmotort írtak össze; ezek együttes teljesítménye 244 LE volt. A belső égésű motorok elterjedését, széles körű alkalmazását segítette a különféle szerkezetű gázfejlesztők, gázosítók kialakítása. Ezek segítségével vált valóra a folyékony üzemanyagok alkalmazása, a gázvezetékhez kötött, stabil üzemtől való függetlenség. Daimler stabil benzinmotorját (1883) rövid időn belül mobilizálja (1885 motorkerékpár), s az autó is elindul világbódító útjára ( 1885 Benz). A motorok megbízható és gazdaságosabb üzemelését segíti a karburátor alkalmazása. (Csonka-Bánki 1893. II. 11., illetve Maybach 1893- VIII. 17. ,)

5 Egy-egy motor többféle tüzelőanyaggal való működtetése már korán felvetődött. Csonka János - akinek a nevéhez az első magyar gyártmányú gázmotor megépítése fűződik - 1884. évi szabadalma lehetővé teszi gázmotor átállítását petróleumüzemre. A petróleumüzemű motorok száma még elenyésző (1885-ben 5 db volt), de részarányuk az elkövetkező években dinamikusan emelkedik?

9 A világítógázzal és folyékony tüzelőanyaggal működő motorok kezdetben csak kisebb teljesítményig (10-12 LE) voltak gazdaságosan használhatók, nagyobb teljesítménynél a gőzgépekkel még nem vehették fel a versenyt. A kutatók, mechanikusok figyelme olyan tüzelőanyag felé irányaik, amely egyrészt függetlenítette a motorokat a városi gázhálózattól, másrészt az addig használt üzemanyagoknál olcsóbb, gazdaságosabb üzemet is biztosított. Erre az éghető gázok közül a generátorgáz látszott a legalkalmasabbnak. Az első motorikus célra használható gázgenerátort Dowson építette az 1880-as években.

60 A bonyolult és nem ritkán veszélyes üzemű, nyomó rendszerű gázgenerátort az 1890-es években felváltja az egyszerűbb, a motor szívóütemét használó szívógázmotor. Az újítás gondolata a francia Beniertől származik, a gyakorlati követelményeknek megfelelő kidolgozás a német Körting és a Pintsch cég érdeme.

61 A szívógázmotor - mint annyi más technikai újdonság - tehát nemzetközi összefogás eredménye. A generátor felépítését az 1. sz. ábrán mutatjuk be. A motor működéséhez szükséges éghető gáz a generátorban képződik. Az izzó szén-, faszénrétegen átvezetett vízgőz elemeire bomlik („vízgáz"), az oxigén részt vesz a szén elégetésében, a hidrogén pedig változatlanul a gázban marad. A kémiai reakció során keletkezett szén-monoxid a hidrogénnel egytitt mintegy 1200 kalória (~ 5 kJ) fűtőértékű gázt biztosít a motor számára. A generátoron keresztülvezetett vízgőznek meghatározó szerepe van a folyamat gazdaságosságát illetően. A kevés vízgőz esetében „gyenge" a gáz, mert nem tartalmaz elég hidrogént, és a szükségesnél magasabb hőmérsékleten hagyja el a