Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 25. (Kaposvár, 1994)
Király István Szabolcs: A mezőgazdaság technikai fejlődése a két világháború között Magyarországon (Különös tekintettel Somogy megyére)
nehezebb a gazdasági helyzet, annál hangosabbá válnak a panaszok a traktorok ellen." 24 Kund Ede, a Köztelek gazdasági gépészetrovatának vezetője is úgy véli, hogy a nehéz gazdasági helyzetben (1930-ban) csupán a munkaköltség csökkentése miatt érdemes-e az emberi munkát géppel helyettesíteni. 2 ' A gépeket szerinte a munka tökéletes elvégzése szempontjából kell elbírálni (pl. kisebb szemveszteség, gyorsabb időbeni munka stb.). Végső soron ez is költségmegtakarítást jelent. A költségelemzés, a régi és az új technika összevetése mindig kísérő jelensége volt egy-egy új gép megjelenésének. Gondoljunk csak a gőzgép megjelenésére. A Gazdasági Lapok 1850-es és 1860-as számában gyakran olvashattunk a gépi és állati hajtású cséplőgépek üzemköltségeiről. Ifj. Sporzon Pál a traktorok alkalmazásánál azt hangsúlyozta, hogy „ne termesszenek a takarmányból izomerőt, hanem húst és tejet". Véleménye szerint egy 1000 m holdas birtok igásállat-állományának 70%-át helyettesítheti egy 60 LE-es gép, amely nemcsak szánt, hanem a vetőgépeket, aratógépeket is vontatja. 26 Rothmeyer Imre számításai szerint 1 kat. hold - közepes talajviszonyok mellett, 20 cm mélyen való - félszántása agőzgépeknék 11,8-14,20 P-be, négyes ökörfogattal: 15,66 P-be, traktorral: 10,60 P-be kerül. 2 ^ Kesztyűs Lajos, keszthelyi akadémiai tanár a Fordson traktor, a kettes és négyes ökörfogat, valamint a kettes lófogat költségeit összehasonlítva úgy véli, hogy a traktor-, a tarlószántásnál és -boronálásnál 16%-kai, középmélyszántásnál 22%-kai, őszi mélyszántásnál 43%-kai olcsóbb, mint a fogatos szántás. 2 " A traktorok a sajátos magyar viszonyok közt elsősorban nem fogatos erőt, hanem a gőzgépeket szorították ki a mezőgazdaságból. Domony Miksa már 1928-ban szót emel a gőzekék megmentéséért, bár saját számításai alapján is belátja, hogy a traktor olcsóbb. Az 1 kh-ra jutó szántási költségeket a gőzgépnél 15,52 P-be, a traktornál 6,76 P-be veszi. 29 A traktornak más mezőgazdasági munkához való alkalmazása - a cséplőgépek meghajtását kivéve - a két világháború között jelentéktelen volt. Ennek egyrészt technikai, másrészt közgazdasági okai voltak. Nem voltak megfelelő traktoros munkagépek sem. 30 A kisebb vonóerőt igénylő munkáknál, pl. a vetésnél - a fogatos vontatás is rendelkezésre állt. Gépi aratásnál - közismert szociális okok miatt - csak kevés traktor jött számításba. (Jellemző, hogy a földművelésügyi tárca 1940-ig ellenezte az aratógépek használatát, ettől csak a háborús viszonyok miatt tekintett el.) 31 A magyar mezőgazdaság technikai szintjére utal, hogy 1928-ban - amikor az első McCormick arató-cséplő gépet Ercsiben bemutatták -, az USA-ban már öt gyár állít elő kombájnokat. Ezek a gépek Ny-Európában az 1930-as évektől terjednek, nálunk 1950 után. 32 A szántógépek elterjedése A belterjesebb gazdálkodás, a mélyebb talajművelés szükségessége hívta életre a gőzerővel működő szántógépeket, a gőzekéket. Hazánkban az első ún. kétgépes Fowler „szántókészletet" 1870-ben a béllyei uradalomban találjuk, 1910ben már 350 db van belőlük. 33 Somogy megyébe aránylag későn: 1892-ben jutott el a
