Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 25. (Kaposvár, 1994)

Szántó László: Adalékok Kaposvár és a somogyi járási székhelyközségek társadalmának politikai arculatához, 1926

egység pedagógus foglalkozású újság-előfizetői között, mert a kaposváriak ó, a járási székhelyeken élők pedig csak 3%-kai részesedtek ezen újságok összes példányaiból. A foglalkozási csoportból verbuvált előfizetőkről tehát egyfelől megállapítható, hogy több mint 50%-uk a keresztény nemzeti sajtót preferálta, másfelől pedig alig-alig olvasták a liberális és nemzeti demokrata szellemiségű ellenzéki hírlapokat. A magasabb társadalmi presztízzsel és nagyobb politikai befolyással rendel­kező jogászok: az ügyvédek, a bírók és az ügyészek körében azonosított 22 db előfizetés megoszlásáról mindenek előtt azt állapíthatjuk meg, hogy mind e rétegen belül, mind pedig az eddig tárgyalt foglalkozási csoportokkal összehasonlítva markáns különbségek ragadhatok meg. A kaposvári bírák és az ügyészek a járási székhelyeken élő társaikhoz hasonlóan szinte kivétel nélkül a nagy hagyományokkal bíró nemzeti konzervatív liberális napilapokat preferálták, de az ügyvédek körében is olvasottak voltak ezek az újságok. Tény viszont, hogy ez utóbbiak közül többen fizettek elő a keresztény nemzeti beállítottságú orgánumokra, s a liberális lapoknak csak egy előfizetőjét sikerült azonosítanunk. A járási székhelyeken élő jogászok preferenciái ennél diverzifikáltabbak voltak, mert pl. az utóbb említett napilapoknak viszonylag jelentős olvasótábora volt körükben, bár összességében ők is a kormány­párti és/vagy r keresztény nemzeti sajtót kedvelték a legjobban. Az árnyalás érdekében egészítsük ki mindezt még azzal az előfizetői névjegyzékekre alapozott megállapí­tással, hogy a két utóbb említett irányzat sajtótermékeit a jogászrétegen belül első­sorban az ügyvédek fizették elő. Az alacsonynak tekinthető bázisadat miatt nem tartjuk indokoltnak annak megvizsgálását, hogy ezen réteg milyen arányban ré­szesedett az egyes lapok megrendeléseiből, de azt mégis rögzíteni kívánjuk, hogy a kaposvári jogászok járatták a nemzeti konzervatív újságok 10%-át, s a járási székhelyeken ugyanilyen arányban részesedtek a keresztény nemzeti sajtótermékek előfizetéseiből. A korábbiakhoz hasonlóan most is csak vázlatosan tekintjük át a kisebb létszámú foglalkozási csoportok preferenciáinak sajátosságait, kezdve az általunk a tulajdonosok, körébe sorolt előfizetőkkel. Ebből a rétegből Kaposváron mindössze 6, a járási székhelyen pedig 16 db előfizetést sikerült azonosítanunk. A megrende­lések irányzatonkénti megoszlásából természetesen nem kívánunk messzemenő következtetéseket levonni, de említésre érdemesnek tartjuk, hogy a kaposváriak túlnyomó többsége a keresztény nemzeti szellemiségű lapokra fizetett elő, viszont a járási székhelyeken eléggé egyenletesen oszlottak meg az előfizetések a három irányzat újságjai között. Az egyházi személyek közül 6 ill. 9 megrendelőt sikerült azonosítani, akiknek döntő többsége mindkét helyen a keresztény nemzeti ill. kormánypárti sajtótermékeket részesítette előnyben. A fentihez hasonlóan kevés előfizetőt sikerült találnunk a különféle erőszak­apparátusokban foglalkoztatottak köréből, bár a kaposvári 17 db megrendelés mégis csak lehetőséget ad e réteg preferenciáinak érzékeltetésére. A keresztény nemzeti irányzatú napilapok messze az első helyet foglalták el mintegy 50%-os részesedésükkel, s mindössze ketten fizettek elő ellenzéki újságokra. Az orvosok és a gyógyszerészek köréből Kaposvárott csak 9, a járási székhelyeken viszont 24 sze­mély járatta az általunk figyelembe vett országos hírlapok valamelyikét. A megyeszék­helyen élők többsége a nemzeti konzervatív szellemiségű újságokat preferálta, a maradék egyharmaduk a Magyarság c. orgánum előfizetője volt. A székhelyközségek­ben lakó orvos és gyógyszerész foglalkozású megrendelők legnagyobb hányada a

Next

/
Thumbnails
Contents