Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 25. (Kaposvár, 1994)

Szántó László: Adalékok Kaposvár és a somogyi járási székhelyközségek társadalmának politikai arculatához, 1926

ciáinak eloszlása ebben az esetben is valamelyest egyenletesebb volt. Az újságot járató magántisztviselők adatainak fényében még élesebb megvilágításba kerülnek a fenti sajátosságok, hiszen bár Kaposvárott kevésbé, mint a járási székhely 'községekben, de a liberális hírlapokat jobban kedvelte ez a foglalkozási csoport. A köztisztviselők, mint a legnagyobb számú előfizetői csoport, az általuk előnyben részesített sajtótermékek előfizetőinek 40 ill. 20%-át alkották a megyeszékhelyen. A járási székhelyeken ugyanezek a mutatók 27 ill. 24%-os részesedési arányt jeleznek. A magántisztviselők magasabb arányban részesedtek a kaposvári újság-előfizetésekből, mint a járási székhelyeken élő társaik, s a liberális orgánumok példányainak kb. 18, a nemzeti konzervatív újságokénak pedig kb. 15%-át ők fizették elő. A harmadik irányzatba sorolt napilapok megrendelőinek 10 és fél %-a került ki ebből a foglalkozási rétegből, s ezzel az aránnyal a kormánypárti orgánumok harmadik legnagyobb számú olvasói csoportját alkották a magántisztviselők. A járási székhelyeken lakók esetében azt tapasztaltuk, hogy a kaposváriaknál lényegesen jobban kedvelték az ellenzéki beállítottságú lapokat, bár ezzel is csak kb. 9%-kal részesedtek ezen újságok előfizetőinek összességéből. A keresztény nemzeti sajtó előfizetőinek csak 4%-a verbuválódott ebből a foglalkozási rétegből, míg a nemzeti konzervatív lapok kb. 10%-át ők fizették elő, mely arányszámmal a harmadik helyet foglalták el ezen sajtótermékek azonosított megrendelőinek képzeletbeli rangsorában. A megyeszékhely következő nagyobb előfizetői csoportja a vasúti alkalmazottak közül került ki 56 db azonosított előfizetéssel. A megrendelők jóval több mint fele preferálta a nemzeti irányultságú és mérsékelt hangvételű hírlapokat, mely arány azt jelenti, hogy kb. 18%-kai részesedtek a legnagyobb példányszámban járatott újságok olvasótáborából. Ennél valamelyest magasabb, közel 20%-át adták a nemzeti demokrata és liberális ellenzéki lapok előfizetőinek, s nem egészen elhanyagolható mértékben - kb. 9%-kal - járultak hozzá a harmadik irányzatba sorolt napilapok elterjedtségéhez. Érdemes egy pillantás erejéig szemügyre venni az ellenzéki lapok előfizetési adatait, mert feltétlenül figyelemre méltó, hogy a vasutas foglalkozású megrendelők körében igazán csak az Az Újság c. nemzeti demokrata és legitimista beállítottságú ellenzéki lap volt népszerű. A járási székhelyeken élő vasúti alkalmazottak rétegéből a fentihez képest meglehetősen kevés újság-előfizetőt sikerült azonosítanunk, vagyis mindössze 28 főt, s ezzel csak a hetedik helyet foglalták el e községek előfizetői csoportjai között. A nemzeti konzervatív orgánumok voltak a legkedveltebbek ebben az esetben is, de az alacsony bázisadat miatt így is csak kb. egytizedét alkották e lapok előfizetői nek. A kormánypárti sajtó valamivel népszerűbb volt a járási székhelyeken élő vasutasok között, viszont alig mutatható ki a részesedési arányaik az ellenzéki sajtótermékek előfizetőinek körében. Talán nem túlzás azt állítani, hogy az átlagosnál figyelemre méltóbb kérdés a tanítók és a tanárok sajtópreferenciáinak milyensége, annál is inkább, mert számarányukhoz képest felülreprezentáltak voltak az újság-előfizetők között a Kaposvárolt és a járási székhelyeken megállapít haté) 10 ill. 8%-os részesedésükkel. A megyeszékhely és a székhelyközségek pedagógusainak preferenciái szinte azonos eloszlásúak voltak, s a véletlen folytán a három irányzatba sorolt napilapok összes megrendeléseiből is majdnem egyenlő arányban részesedtek. A kaposváriak 14 ill. 15%-át fizették elő a keresztény nemzeti és a nemzeti konzervatív beállítottságú orgánumoknak, míg ugyanezek az adatok a járási székhelyek viszonylatában 7 ill. 8%. Az ellenzéki lapok tekintetében nagyobb volt a különbség a két közigazgatási