Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 25. (Kaposvár, 1994)
Beöthy György: Szempontok Somogy X. századi történetének vizsgálatához
142 Györffy 111 54 T 1357 Obusfolua alio nomine Bo/.nik. 142/a Osztopán névadójának, Sztupánnak a neve csak főúri leszármazottainak központi birtokán maradt fenn torzítatlanul Somogyfajsz mellett. Lehel komáromi szállásánál Ontopa tekinthető kissé romlott formának - kísérőnevek is jelzik. Egyébként Ponásza, Poszva, Posza helynevek tekinthetők azonosnak Ós/topánnal, amivel Komárom megyében a török Oboz név kontaminálódott {Györffy III 445 1264 Str. 1. 51 S ), mert ugyanarra a helyre vonatkozik. így viszont felismerhetővé válnak Omboz-Ombod. sőt Hoz helynevek, többször egyértelműnek tekinthető névkörnyezetben. Sárbogárd (CsáK^v III 321 Bogárd alio nomine, Ampodfelde 1487 Dl 19268) Sztupán szálláspárja. Sztupán rátelepült Bogát szállására is, Somogyban csak szomszédok. Problematikus a Tata melletti Abostyán {Csánky III 492 1343-85 Dl 3606), és a párhuzamos helynevek. 143 Györffy III 91 1275 Dl 60955. 144 Csánky I 97 1423 F X 6 584. 145 Györffy III 138 1254 Dl 56819 H VII 46. 146 Csánky 161 1412 D1 9952 Györffy III 80 1332-7 Pp. Reg. Vat. 1 1 325. 147 Grozny III 141 1340 Dl 6971. 148 Györffy III 128 12" Dl 60955. 149 G) <örff) ' I II 91 107 5 St r. I 56 1067 k. D1 7 W 12 5. - Szabó János G) <őző: A gyöngyöspata i Szent Péter-templom. Az Egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve. Agria XXI Eger, 1985. 150 Györffy III 69 1216 Dl ^9 W XI 140 Buja mellett 1280 Dl 40156 1295 Dl 1413. vö. Átanv. Abony, Ecsény, Bátony, Baratony, Bárkány, Terenye stb. 151 Györffy III. 112 1153 Reg. Arp. 158. 152 Krónikáink és a magyar őstörténet, Régi kérdések - új válaszok, Budapest, 1993. 220-224. 153 Moravcsik Gyula: Az Árpád-kori történelem bizánci forrásai. Budapest. 1984. 43 44 45. Constantinus Porphyrogenitus, De administrando imperio. Ed. Moravcsik Gy., Jenkins, R. J. H. I. Budapest, 1949. 170-173. Idézi Györffy uo. 221. Györffy György- Kurszán és Kurszánvára. Budapest régiségei XVI 1956 16—17. uő. Tanulmányok a magyar állam eredetéről, Budapest 1959. 142-144. 154 Moravcsik: Bizantinoturcica I—II. Budapest 1942-43. Berlin, 1958 2 170; uő.: Az Árpád-kori történelem bizánci forrásai 59. 155 Krónikáink 223. Tühütüm a türk kagánok címhasználatában ismert tegin tigit formájából ered -m birtokraggal. 156 Györffy: Arch Ért. 1970 211—214, 230-231; Melichjános: Magyar nyelv 1925 126; Németh Gyula: A honfoglaló magyarság kialakulása, Budapest, 1930. 295; liárczy Géza: Magyar hangtörténet, Budapest, 1954. 122; Kiss Lajos-. Földrajzi nevek etimológiai szótára, Budapest, 1988. 4 1 262 II 641. Idézi Györffy. Krónikáink... 224. 157 Moravcsik. Az Árpád-kori történelem bizánci forrásai 34. Constantini Porphyrogeniti... De cerimoniis, rec. /. /. Reiskii Bonnae 1829 I. 691. 158 Krónikáink 224. 159 Krónikáink 124. 160 Krónikáink 226. 161 Krónikáink 230. 162 1299 Kendbuchar Györffy-. Budapest régiségei XVI. 1956 25. 163 1274-75 Kendzeleus Györffy uo. 164 Korábban 904-re gondolta a kék-kendek széttelepítését. Budapest régiségei i. h. 22-21. Tanulmányok, 151-156. 165 Krónikáink 233. vö. 225. P. Cha/meta.- Al-Muqtabas (V) de Ihn I Iayyan, Madrid 1979 483 és facsimile. Czeglédy Károly Magyar Nyelv 1979. 276-281, Elter István Magyar Nyelv, 1981. 413-419, Czeglédy uo. 419-423.'
