Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 25. (Kaposvár, 1994)
T. Mérey Klára: Nagyatád, a kisgazdamozgalom bölcsője (Első rész)
nagy többségét ekkor az uradalmi cselédek és azok a nincstelenek, ill. birtokaikból megélni nem tudó szegényparasztok alkották, akik e nagybirtok üzemnek munkás ill. tartalékmunkás seregét képezték. Ez a helyzet adja magyarázatát annak, hogy Dunántúl területéről miért éppen a nagyatádi járás képviselője: Szabó István emelte fel leghathatósabban szavát a parasztság érdekében e század első évtizedében. A Nagyatádi Szabó által akkor megindított kisgazdamozgalomnak azok a programpontjai, amelyek a mezőgazdasági munkások élet- és munkakörülményeinek javítását célozták, s amelyek a feudális maradványok felszámolására, a latifundiumok, óriásbirtokok és a holtkézi birtokok állami megváltására irányultak, ebben a kis mikrokörben születtek. Kár, hogy utóbb ezek a szép törekvések a helyi talajból fakadó és a parasztság egészének érdekeit szem előtt tartó célkitűzések már csak a birtokos parasztság érdekeinek védelmévé szűkültek. 93 JEGYZETEK 1 Magyarország népessége a Pragmatica Sanctio korában. Szerk.: Acsádv Ignác Budapest, 1896. 113-114. o., 17 +-18 +-19 + o. 2 Dávid Zoliéin: Az 1715-1720. évi összeírás. In,: A történeti statisztika forrásai. Szerk.: KovacsicsJózsef. Bp., 1957. 145-199. o, 3 Reiszig Ede: Somogy vármegye községei: In.: Somogy vármegye. Szerk.: Csánki Dezső. Budapest, é.n. (1914) 114. o. - Buries Iászló: Nagyatád nagyközség múltja és jelene. Nagyatád, 1933. 21-24. o. 4 Az eredeti okmányt - Buries i.m. 21. o. szerint - a nagyatádi ferences zárda könyvtárában őrzik. 5 Buries i.m. 23-24. o. A fiókegyházak, filiák ekkor a következők voltak: Bodva vagy Bodvicza, Henész, Hosszúfalu, Szentkirály, Görgeteg, Visonta, Csokonya, Tarany, Bolhás, Ötvös és Kónyi. 6 Pap Gáborné: Somogy megye. In.: Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. I. köt. Dunántúl. Szerk.: Felhő Ibolya. Budapest, 1970. 196-197, 205. O. 7 Idézi Buries i.m. 24. o. 8 Uo. 24,31. O. 9 Kanyar József: Népoktatás a Dél-Dunántúlon a feudalizmustól a kapitalizmusba való átmenet időszakában (1770-1868). Budapest, 1989. 38. o. 10 Az első magyarországi népszámlálás (1784-1787). Szerk.: Danyi Dezső, Dávid Zoltán. Budapest, I960. 138-139. o. 11 Magyarországi céhes kézműipar forrásanyagának katasztere. Szerk.: Éri István. Nagy Lajos, Nagybákay Péter. Budapest, 1975. 132. o. 12 Vályi András.- Magyar országnak leírása. Buda, 1796. Első kötet. ~!2. o. A második és harmadik kötet kiadási dátuma: 1799. 13 Buries i.m. 21, 24-25, 31-32. o. 13/a Szili Ferenc: Somogy megye kereskedelme a kései feudalizmus korában. 1700-1848. Kaposvár, 1988. 59. o. 14 Ludovicus Nagy: Notitia politico-geographico-statisticae Inclyti Regni Hungáriáé partiumque eidem adnexarum. Buda, 1828. Thomus Primus. 301. o. - Kisatádot ez a munka nem említi, de Bodiczát igen, 42 házzal és 345 főnyi lakossal (i.m. 303. o.)
