Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 25. (Kaposvár, 1994)

T. Mérey Klára: Nagyatád, a kisgazdamozgalom bölcsője (Első rész)

Szívesen termesztették a századfordulón a gyümölcsöt is ezen a környéken. Az 1895-ben feljegyzettek szerint a legtöbb gyümölcsfa Henészen volt, több mint 6500 alma-, körte-, cseresznye-, őszi- és sárgabarack-, szilva-, dió-, mandula-, gesztenye- és eper- vagy szederfa állott területén. Nagyatádon és a másik két településben is bőven találunk gyümölcsfát. Nagyatádon, Bodvicán, Henészen és Kivadáron volt ekkor a járás gyümölcsfáinak 10%-a.

78 A határokban levő eper- vagy szederfák nagy száma (közel 4 ezer fa!) felveti a selyemhernyó-tenyésztés gondolatát, volt-e ezen a területen az akkor annyira propagált, s mezőgazdasági mellékjövedelemként elkönyvelt selyemgubó-előállítás? Az országos selyemtenyésztési főfelügyelő: Bezerédj Pál 1892-ben kelt jelentésében 2-A családot tart nyilván Nagyatádon, mint akik selyemgubót termelnek és az általuk megtermelt gubó mennyisége 1880 és 1892 között 233,10 kilogramm volt, Henészen viszont 14-29 család foglalkozott selyemgubó-termesztéssel és az említett időszakban az általuk termelt gubó súlya 1027,80 kg volt, vagyis a megye e vonatkozásban egyik legtevékenyebb települése volt

79 Még egy figyelemre méltó mozzanatra hívja fel figyelmünket táblázatos kimutatásunk, és ez az, hogy ezen a területen, ahol nem volt szőlő az 1860-as években, amikor pedig sok helyen virágoztak a szőlőtelepítések, a filoxéravész után jelennek meg a szőlőskertek. Ezt valószínűleg a piaci kereslet s a munkaerő megléte mozdította elő. bb) Állattenyésztés Nagyatádon már a feudalizmus első időszakától igen jelentős szerepe volt az állatvásároknak. Fényes Elek 1865. évi munkájában feljegyezte, hogy Nagyatádon országos állatvásárokat tartottak, mégpedig évente öt alkalommal: március 12-én, május 5-én, június 20-án, augusztus 10-én és szeptember 15-én.

8ü Ezek az állatvásárok utóbb sem vesztettek jelentőségükből, még a XX. század első évtizedében is kiemelten foglalkozott nemcsak a nagyatádi, de a megyei lap is egy-egy állatvásár sikerével vagy sikertelenségével.

81 Az 1895. évi állatösszeírás adatai alapján a területen található állatállományt áttekinthetjük. Nagyatád és a hozzá tartozó települések állatállománya 1895-ben

82 8. sz. táblázat Település Ló SzarvasSza- ÖszKecske SerJuh Baromfi Méhneve marha már vér tés család Bodvica 157 204 — — 233 164 1 23 Henész 205 357 4 299 2016 2217 62 Kivadár 72 608 1 345 4005 1343 24 Nagyatád 367 1143 2 641 3 5205 56 Ez az állatösszeírás természetesen a településekhez tartozó majorok, uradalmak állatállományát is magába foglalja. A táblázatra tekintve elsőként az ötlik szemünkbe, hogy a két uradalom tartotta a nagyszámú juhot. A juhtartás ekkor már uradalmakban folyt elsősorban, az 1850-es években a nagyatádi járásban még oly gyakori juhtartás megszűnt. A Somogy