Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 25. (Kaposvár, 1994)

Dóber Viktor: Ismeretlen adatok Pálóczi Horváth Ádámról, a tapsonyi felkelésről, valamint a bajomi-sárdi állapotokról Patyi Antal plébánossága alatt

4. Ismét bizonyos rozskévékből 4 ft 32 1/2 kr. 5. Kilencedből való részesedés címén 5 ft 30: 1/2 kr. (a földesurak tehát juttattak részt a plébánosnak! ). 6. Újabb tétel, de a címe olvashatatlan: 18 ft 30 kr. 7. Kaszálók jövedelme 16 ft. 8. Nagybajomban szántóföldek: 23 hold, de ennek pénzbeli jövedelmét nem lehet elolvasni. 9. Censumot jelentő kert, házak száma 10, jövedelem? 10. Sárdon 12 hold szántó és 5 ilyen kert, ház stb. 11. Vrácsikon is 12 hold és 5... 12. Rétek: Bajomban 1, Sárdon és Vrácsikon két fél kocsira való szénával. 13. A sörnyei szőlőhegyen 36 akó bor terem, 30 napi munkába kerül, s egy kis bor a munkásoknak stb. Ezután a földek művelésének színvonaláról esik szó. Megtudjuk, hogy a földek olyan gyengék, rossz és silány művelésűek, hogy 1801-ben a plébános 5 és 3/4 holdból csak 9 kereszt és néhány kévényi termést kapott: ez is mutatja, hogy 1801 táján készült Patyi által ez a kimutatás! Az irat a 3. pontban elmondja azt is, hogy a filiákban való betegellátás, temetés vagy mise a papra fuvarterhet is ró, ezért oly fontos számára a lovak eltartására szükséges széna, mely viszont kevés... Az előbbi oldalról áthozott bevételi összeghez, 220 ft-hoz most még hozzáadják a különféle párbérekből, tűzifából, borkoledából stb. összegeket és így kapnak 421 ft 46 kr-t. Ezután még a stóladíjakat sorolják fel: Bajomban átlag évi 30 dntroductio", vagyis a keresztelés után következő avatás: a stóladíj egyenként 7 krajcár, aztán van évi 12 esküvő stb. Kb. 30 temetés van 30 kr-jával számítva. Ugyanígy a filiákat is felsorolják. Ezekkel együtt emelkedik az előbbi 421 ft 46 kr. 471 ft40kr-ra. A plébános jobb eltartására még 1714. ápr. 29-én (a bajomi plébánia alapításakor!) történt egy 1000 ft tőkével járó alapítvány. Ennek fejében a plébános évi hat alkalommal a halottak litániáját végzi és hat évfordulós énekes misét szolgál. Ezenkívül a bajomi uraktól kap évente 12 ft-ot és 6 akó bort, Vrácsikon hat mérő búzát, Sörnyén egy hízó sertést (ez megszűnt, amikor elcsatolták!), s így évi 557 ft 16 és fél kr jövedelmet mutattak ki.

117 Meg kell jegyeznünk, hogy amikor 1805-ben licitációra bocsátotta javait a nyugdíjba készülő Patyi, a falusi kocsi után elsorolja az állatokat is: öreg tehén borjújával 34 ft, fiatal tehén borjával 32,45, kétéves növendék üsző 17, aztán rátér az 5 makkolásra járó sertésre, de sehol nincs említve ló, ami annak a jele, hogy lovas fogatától már korábban megvált.

118 Ezzel befejeztük Patyi Antal életrajzát a rendelkezésünkre álló források alapján. Úgy véljük, hogy a források becsületes, őszinte feltárásával jobban megértjük ezt a kitűnő tehetséggel induló, de mostoha sorba került falusi plébánost, de kitűnő keresztmetszetet kapunk abból az izgalmas korból, mely létrehozta a francia forradalmat, a felvilágosodás szellemét, a napóleoni háborúkat. Nyugodtan mondhatjuk: egy falusi plébánosnak is élnie kellett e súlyos körülmények közt, és ez sok mindent megmagyaráz számunkra Patyi Antal életéből...