Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 25. (Kaposvár, 1994)

Dóber Viktor: Ismeretlen adatok Pálóczi Horváth Ádámról, a tapsonyi felkelésről, valamint a bajomi-sárdi állapotokról Patyi Antal plébánossága alatt

c) Patyi Antal beszámolójának értékelése Csánki Dezső, dr. Kanyar József és a Nagybajom történetét megíró Solymosi László is Oroszy Benjámin Naplója alapján írták le az 1800-as szomorú eseményeket. Az előbb ismertetett Patyi Antal-levél kétségtelenül közöl velünk olyan tényeket, melyeket eddig nem tudtunk, mivel ezeket csak olyan írhatta le, aki ott, helyben lakott, illetve az utána való napokban már csak kíváncsiságból is elment Sárdra és Hetesre, hogy meggyőződjék a hallottakról. 1. Új adatok Nagybajomról Patyi Antalnak köszönhetjük az érdekes beszámolót a katonák 5 napra szóló fizetéséről, a bankó cédulákról, melyeket igyekeztek felváltani a bajomi földesúri tiszteknél, kalmároknál, kocsmárosoknak zsidóknál, valamint a rk. plébánia szerencsés helyzetéről, mivel ő személyesen jó kapcsolatot kezdett a legényekkel. Leírja aztán a tapsonyi lázadók visszaérkezését nov. 9. éjjelén Nagybajomba, ahol fellármázták az ott elszállásolt és alvó társaikat, majd a német vasasok felkutatását és a kegyetlen leszámolást velük. Ekkor említi, hogy néhány német katona még lovát sem tudta kivezetni az istállóból, gyalog mentette életét Sárdra futván. Itt jegyeztem meg Patyi nyomán, hogy a 13 ló megszurkálása kétségtelenül a bajomi katonalovakra vonatkozik, a német katonák hátaslovaira. Lehet, hogy a sárdi ménesben is történt ugyanilyen kegyetlenkedés, de ott már az uraság elleni gyűlölet vezette őket, itt Bajomban pedig a német katonák iránt érzett bosszú. Patyi szerint 37 vasas német volt éjjeli szálláson, tehát ezek közül 13-nak a lovát szurkálták össze, vagyis ennyien nem tudtak lovon elmenekülni, no meg a néhány gyalogosan menekülő... Patyi beszámolója az öreg Paiss Boldizsárról szintén tartalmaz új részleteket, melyek eddig nem voltak ismertek, s mivel a plébános személyesen is beszélt e családdal, érthető, hogy ennyire aprólékos a leírása. Az öreg mélységes megalázása és a felkelők durva kegyetlenkedése teljesen hiteles leírás! Patyi nem foglalkozik részletesen az úri kastélyokat ért pusztításról, de felsorolja a fő kárvallottakat. 2. Sárd és Hetes Patyi mint pap elsősorban a részeg és borzalmasan káromkodó katonákat mutatja be mindegyik helyen, Bajomban, Sárdon, Hetesen. Már Bajomnál megemlíti a hetesi kasznár szobája falán levő szép Mária képet... káromkodás közepette hogyan szurkálta össze az egyik, emberségéből kivetkőzött felkelő. A sárdi és a hetesi kastélyok belső kirablását és pusztítását azért tudja leírni ily eleven színekkel, mert hamarosan ott termett plébániai fogatán és őszintén leírja, hogy az ágybelik tollában kellett járniok, amint a szobákat végignézték. A hetesi plébániát se kímélték, de egyedül Patyitól tudjuk meg, hogy a 42 fontnyi puskaport hogyan csente el a strázsahelyről a zsidó szabó, hogy megakadályozza a további lövöldözést. Patyi is említette a sárdi templom kórusát és tornyát, vagyis ő is igazolja számunkra, hogy ekkor már volt a templomnak tornya. Rámutattunk arra is, hogy csak Patyi híradása szól a két falu egyházi vonatkozásáról, így a látrányi cibórium megdöbbentő meggyalázásáról, a gamási pap elleni sikertelen merényletről. Úgy vélem tehát, érdemes volt megismerkednünk ezzel az eddig ismeretlen egyházi forrással.