Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 25. (Kaposvár, 1994)

Beöthy György: Szempontok Somogy X. századi történetének vizsgálatához

nyilván összefüggésbe hozható ezzel a somogyi udvartartáshoz tartozó Kürtös. Fejedelemségre emelkedése után nem volt rá szüksége, noha Kurszán emlékét a somogyi udvartartással együtt a Mátra alján és még később Erdélyben is ápolta. Fájsz fejedelemsége idején Ecsedé lett a bihari dukátus és Lehel lett a kürtös herceg, akinek leilei szállásához vezet az út Kéken és Lengyeltótin keresztül Somogyváron túl. Fejedelem korában Fájsz mellett Lehel testesítette meg ezt az eszményt, a másik Kurszán-unoka Árpád-leszármazott, szintén Káta anyától, hiszen Lehel nagyapja, Üllő Pest megyében Katáktól elvett Kurszán területen vett szállást. A másik kürtös herceg Bulcsú lett, akinek neve őrt jelent és hivatalikig osztozott Lehellel, sőt az elhallgatott Súrral, mert hármuk szállásai mindenütt együtt találhatók. Maga a kürt pedig, ha az Észak-Balkánról származott,

111 a X. század közepén ott a bolgár birodalom területéről ered és a Keán-rokon Katák révén kerülhetett az országba. A Keán rokonságot a Kurszán-Káta házasság igazolja. Erdélyben a legfőbb somogyi neveket - Bogátot és Kundot, illetve Fajszot ugyancsak Somogyból jól ismert másodrendű nevek csoportosan kísérik, 'forda megyében a Maros mellett Bogát"

0 a kissé följebb eső Csomborddal,

11 Iklanddal,"

8 Kapussal"

9 és Bodonnal

120 kelet félé, Bedelő

121 dél felé, Bulcs

122 nyugat felé majdnem nagyobb háromszöget alkot. A magát Bogátről nevező későbbi Kacsics nembeli család kezén találjuk az okleveles korban a Maros mellett Bogáttal szomszédos Ludast

123 - a korai Káta—Ludány rokonság kulcsa - míg Bodon, Kapus, Iklánd a velük rokon Ákos-nembeli Toroczkaiak kezére jutott - az Ákos nemzetség Pest megyében Kurszán birtokait kapta -, majd végül a Lehel-kürt történetében felbukkanó Szobi Mihály kezén találjuk ezeket is.

124 Kékes, továbbá Kund része az Ákos nembeli Toroczkaiak kezén is egy birtoktest,

12

"

1 míg a kend szállások és Kund más része a Dunántúlon is birtokos rokoni Szalók nemzetség kezén van ekkor.

126 Kund egykori somogyi kapcsolatát az mutatja, hogy Kund szállása csaknem Somogyomra települt

12 és Bajomra

128 - talán már őt is kapcsolatok fűzték az őt szolgáló Bő nemzetséghez. Viszont Bogát mellékszállása

129 Kőrössel

13

" ugyanúgy kíséri, mint Enyingnél

13

' a Balaton közelében. Gyakas

132 Baranyából Somogyomtól,

133 távolabb Bún

13

' és Sarold

135 felé Gógán Zalából

13 és Sopron

138 megyében romlott Osztopán helynévtől visszhangzik. Fájsz Kükülővár melletti szállása pedig Sitve közvetlen közelében van,

139 ugyancsak Bő nemzetségi birtokok helynévpárhuzama, Izséptelke

140 és a Bogát említett Küküllői szállása közelébe eső Segesvár kissé távolabb. Holdvilág'

41 ésAbosfalva romlott Áld és Abostyán—Abolmány helynevek, mint Somogyban Hollád és jellegzetes heheken az utóbbiak. Fájsz mátraalji vadászszállása

113 a Káta és Kurszán terület között van, a Káta oldalon. Ecseg már Katáktól elvett Kurszán-terület, mint Tar

1

'"

1 (Zerind?) szállása, aki itt is Fajszot követheti, mint Somogyban, de Ecséd és Tas,

14 Réde-Rád,

148 Fancsal"

9 máiszintén Káta oldal az akkor alig másfél százados avar-hun ring, az Óvár körül. Tőle északra Bátony,

150 Lengyend

151 - Bátya, Kend - és Kányás - Kán szállás. Géza fejedelem Pata úrra bízta Fájsz mátraalji emlékének felügyeletét. Györffy György megfigyelése,

11- hogy Fájsz a szakrális fejedelem előkelőségét kívánta Bizáncban elérni, alátámasztja azt a helynév-topográfiai következtetésünket, hogy Fájsz anyai ágon Kurszán leszármazottja volt. Ezt alapfogalmakból építi fel. Biborbanszületett Konstantin

113 948-ban Levediről, Kurszán feltehető elődjéről írja. hogy nemes származású, azaz hogy fejedelmi ősei dinasztikus házasságokat kötöttek, míg a Konstantin szerint rátermett Álmos és Árpád - a krónikából tudjuk - csak madárőstől ered, noha ez a madárős vezérhez illően a török népek nagy mitikus l-i