Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 25. (Kaposvár, 1994)

Nagy Pál: Somogy megye mezővárosi és községi pecsétjei 1768-1856. (Harmadik rész. Cegléd-Endréd)

fa jobbra hajló dús lombozatú ágán kétfürtös futtatott szőlő, balra csonka ág nő ki. Bal oldalon a fa mögül kerekes eke és pengével lefelé fordított balharántos kasza látszik. Iraton való legkorábbi előfordulása: Közs. bír. 1852. Használatban az 1860-as évek végéig. OL. V5. JEGYZETEK 1 L. Somogy Megye Múltjából. Levéltári Évkönyv 23. 94. és 106. p. (továbbiakban SMM.) 2 SMM. Lev. Évk. 24. 116. p. 3 Az egvik betű fordítva vésett „N". 4 A betűk fordítva vésettek. 5 Az „S" és az „M" fordítva vésett. 6 SML. Pecsétgyűjtemény. 7 L. SMM. Lev. Évk. 23. 102. p. 19. jegyzet. 8 Az „N" fordítva vésett. 9 A körirat teljes egészében fordítva vésett. 10 A„capit" szó itt valószínűleg átvitt értelemben értendő, „valamire használható" jelentéssel. A körirat fordítása ennek alapján: Falupecsét Drávakeresztúr használatára. A „capit" esetleges másik jelentése „valamit elvállal, felvállal." Ebben az esetben egyfajta hitelesítési formulaként fordítható: Drávakeresztúr (fel)vállalt falupecsétje, ami azt fejezi ki, hogy ez az a pecsét (és egyéb pecsét nem!), amely a települési közösség szándékát és akaratát kifejező hiteles jelvény. 11 A Dunántúlon igen jelentős szent kultuszára, s a pecsét szimbolikájára részletesen a záró tanulmányban térünk majd vissza. Életére 1. A Szentek élete. Szent István Társulat Bp., 1984. 650-654. p. 12 SMM. Lev. Évk. 24. 103. és 120. p. 13 SMM. Lev. Évk. 23. 96. és 107. p. 14 Közigazgatásilag két különálló községbírói szervezettel állunk szemben, de a pecséthasználat olyannyira egybemosódik, hogy célszerűnek láttuk a leírásokat és rajzokat együtt közölni.