Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 24. (Kaposvár, 1993)
Szántó László: Az 1956-os forradalom somogyi eseményeinek történeti forrásai
az eddig bemutatott tanácsi iratokban. Abban a tekintetben is jelentős különbség van a két fajta iratcsoport között, hogy a pártiratokban jóval kevesebb információ van az egyes községek történéseiről. A A pártbizottságok és az alapszervezetek testületi üléseinek jegyzőkönyveit tanulmányozva megállapítható, hogy az 1956 novemberének második felében és a decemberben tartott üléseken részletesen megvitatták a forradalmi eseményeket. Az ún. aktívaértekezletek (ezek lényegében kibővített pártbizottsági üléseknek tekinthetők ekkoriban), a végrehajtóbizottsági ülések és az alapszervezeti taggyűlések fennmaradt jegyzőkönyvei viszonylag bőséges információt nyújtanak az események hátteréről és a résztvevők tevékenységéről is. Ez a megállapításunk elsősorban arra vonatkozik, hogy a bírósági periratok mellett jobbára ezekből a forrásokból tájékozódhatunk a pártszervek és vezetőik forradalom alatti magatartásáról és tevékenységéről többé-kevésbé hitelesen. Az 1957. április-májusi pártértekezleteket az MSZMP országos tanácskozásának előkészítéseként rendezték meg. Az értekezletek jegyzőkönyvei már a megszilárduló párturalom önigazolásának dokumentumai, de éppen ez a kényszer indokolta, hogy a viták keretében foglalkozzanak az októberi eseményekkel, s egyes vonatkozásokban az iratok tartalmaznak másutt nem olvasható információkat. Az 1957 végéig sorra került pártbizottsági és végrehajtóbizottsági ülések jegyzőkönyvei közül a karhatalom tevékenységét, a közrend és a közbiztonság helyzetét, a kommunista párt újjászervezését, továbbá az igazságügyi szervek munkáját, s végül a tanácsok és a termelőszövetkezetek helyzetét tárgyaló ülések iratai érdemesek a figyelmünkre. A felsorolt napirendi témák kapcsán keletkezett előterjesztések és a napirendi pont vitáját rögzítő jegyzőkönyvi részletek bár különböző mértékben, de használható forrásai az események rekonstruálásának. A megyei párt-végrehajtóbizottság és néhány járási párt-vb esetében megőrződött az a jegyzőkönyv, amelyet a megyei és a járási párt-, tanácsi stb. vezetők politikai felülvizsgálatát „szentesítő” ülésről vettek fel. Az iratok forrásértéke abból fakad elsősorban, hogy a hatalmi szervek vezetőinek 1956 október-novemberi magatartásáról nyújtanak némi információt. A párt-végrehajtóbizottsági ülések állandó napirendi pontjaként szerepeltetett tagfelvételi ügyekben készült előterjesztések és a kérelmekről folytatott viták jegyzőkönyvi rögzítései elég sok adatot tartalmaznak arra vonatkozóan, hogy a volt MDP tagjai milyen szerepet játszottak a forradalmi eseményekben. Végül az ismertetett iratfajta előfordulását vizsgálva jelezni kívánjuk, hogy egy-két járási pártszerv esetében nem maradtak fenn a testületi jegyzőkönyvek sem 1956 végéről, sem pedig 1957-ből. Néhány más pártbizottság esetében erősen hiányosnak minősíthető a jegyzőkönyvi iratsorozat. A pártalapszervezetek taggyűlési és vezetőségi ülési jegyzőkönyveinek forrásértékét tekintve meglehetősen kedvezőtlen tapasztalatokról számolhatunk be. E megállapításunk mindenekelőtt arra a tényre alapozódik, hogy a több száz iratcsomót átforgatva alig néhány tucat olyan jegyzőkönyvet találtunk, amelyben valamiféle információ olvasható a helyi történésekből. Ebből a szempontból a skála pozitív szélsőpontján helyezhető el az a néhány 1956 decemberi keltezésű taggyűlési irat, amelyekben eléggé részletezően lejegyezték az októberi eseményekről lefolytatott vitát. A fennmaradt jegyzőkönyvek alapján feltételezhető, hogy az újjáalakuló pártszervezetek első összejövetelein alaposan megvitatták a helyi történéseket, de vagy nem készültek jegyzőkönyvek ezekről a taggyűlésekről, vagy pedig elvesztek az iratok. Az előbbi eset is valószínűsíthető abból a tényből kiindulva, hogy elsősorban 376
