Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 24. (Kaposvár, 1993)
Szántó László: Az 1956-os forradalom somogyi eseményeinek történeti forrásai
AZ 1956-OS FORRADALOM SOMOGYI ESEMÉNYEINEK TÖRTÉNETI FORRÁSAI SZÁNTÓ LÁSZLÓ Közelmúltunk történetének legtöbbet vitatott eseménye magától értetődően vonzza nemcsak a politikai közélet szereplőinek, hanem a helyi politika történetének kérdéseivel foglalkozó szakembereinek érdeklődését is. A szerző figyelmét is felkeltette az a felhívás, amelyben országos kutatómunkát kezdeményeztek a forradalom dokumentumainak feltárása és egy közös gyűjteményben való elhelyezés céljából.1 A tanulmány keretében ismertetni kívánjuk az eddig elvégzett forrásfeltáró munka fontosabb eredményeit, tehát arról szeretnénk tájékoztatást adni, hogy milyen források segítségével rekonstruálhatók a forradalmas két hét somogyi történései. A munka során először a levéltár őrizetében lévő közigazgatási és pártiratokat tanulmányoztuk, majd ezt követően a politikai büntetőperek aktáiban végeztünk feltárómunkát. Előzetes feltevésünk alapján úgy ítéltük meg, hogy az országos gyűjtőkörű levéltárak és irattárak anyagaiban is rejtőzhetnek somogyi vonatkozású dokumentumok, ezért az említett iratmegőrző helyeken is megkezdtük a kutatást, és természetesen folytatjuk jelenleg is. Az eddigi tapasztalatok alapján szükségesnek véljük a feltárómunka kiterjesztését a gazdálkodó szervezetek levéltári átadásra került és kerülő (lásd csődtörvény!) irategyütteseire, továbbá a jelenleg még az önkormányzati szerveknél őrzött tanácsi iratokra. Ugyanakkor az eddig feltárt történeti források - köztük a több száz oldalnyi eredeti dokumentum ismeretében indokoltnak véljük, hogy a kutatás eredményeit megismertessük a nyilvánossággal. A fellelt dokumentumok részletes bemutatása előtt szólni kívánunk a feltárómunka során érvényesített tartalmi és módszertani szempontokról, valamint a téma megközelítésének egy-két elvi összefüggéséről. Ez utóbbiak kapcsán először emlékeztetni szeretnénk arra, hogy a kutatott téma most még nem első sorban történeti, hanem politikai és ideológiai viták tárgyát képezi, ezért megítélésünk szerint a helytörténészek a forradalom dokumentumainak feltárásával és közzé tételével járulhatnak hozzá a forradalmas két hét történetének megismeréséhez. Másodszor jelezni kívánjuk, hogy a forrásfeltárást kiterjesztettük az 1956. november 4-i szovjet beavatkozással megkezdődött diktatórikus konszolidáció első évének eseményeire is. Ezt a megközelítést két szempontból is szükségesnek tartottuk. Egyfelől ebben az időszakban került sor a forradalom primér forrásainak szervezett összegyűjtésére meghatározott politikai célok szolgálatában. Másfelől ekkor történt meg az események jellegének tudatos meghamisítása, s ezzel párhuzamosan folytatták a résztvevőivel szembeni kíméletlen megtorló eljárásokat. Úgy véljük, hogy 365
