Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 24. (Kaposvár, 1993)

Bodosi Mihály: Dunántúli 18. századi pestisjárványok különös tekintettel Somogyra

helyzetben arra nincs is semmi jel. Vizsgálataik eredményét és javaslataikat jegyző­könyvben foglalták össze. Jelentésük jegyzőkönyveit február 24-én nyújtották át, s azt a következő konklúzióval zárták:32 „Ezen jelzett jelek és daganatok alapján lehetne ugyan valakit pestises vagy ragályos betegnek tartani, ha az eredmények is megfelelnének a jeleknek, mert tényleg másfél hónap alatt csak 10 egyén halt el s több mint 30 maradt életben. Ez elenyészően csekély mennyiség, hogy pestisnek vagy egyéb járványos betegségnek lehetne minősíteni. így tehát a jó sors ezeknek vallomásait kétségbe vonni engedte, ha a magunk véleményét szabad ide csatolni - nem vágva elébe mások vélekedésének s tanácsának - azt tanácsolnánk ezen nemes vármegyének nagyobb biztonsága és megnyugtatása kedvéért, hogy azt a 4—5 gyanús házat, a bútorokkal együtt, égessék el. Azok mint halljuk semminemű értékkel nem bírnak. A többi nem gyanús házat pedig tisztíttassák és füstöljék ki, hogy az egészségesek oda visszamehessenek és biztonságban lakhassák. A gyaníts csapatot az erdőben lehetne 42 napig visszatartani és őriztetni. Ha az őrizet idején elhalna valaki, akkor a 42 nap számolását újra kell kezdeni a halál napjától. A szükséges élelmet oda kell szállítani, nehogy az éhségtől pusztuljanak el, mégis azt higgyék, hogy pestisben haltak el. így végül a betegség és a gyanú is eloszlik. Ezen ügy valóságának megerősítésére adtuk ki saját kezűleg aláírt és pecsétünkkel ellátott bizonyítványt. Pathon 1739. február 23-án. Pavzavolli Kér. János orvosdoktor. Vunder József vizsgázott sebész.”33 Az udvari kancellária utasítására Grázból kirendelt vizsgálóbizottság kikülde­tése 18 napjának, a fuvarköltségeknek a felvétele után visszatért Kanizsa érintésével Grázba. A költségek a pestisorvos 1 évi fizetését közelítették meg. A szakértői vélemény arra törekedett, hogy tudassa a kancelláriával, hogy sem Iharosberényben, sem Varjaskéren nincs és nem is volt pestisjárvány. Miután a gyanús eseteket, melyek nagy valószínűséggel pestises fertőzések voltak, sikerült elszigetelni, s az újból nem jelentkezett, így Somogy vármegye felől ez idő szerint a pestisjárvány terjedése nem várható. A veszélyeztetettség megállapítása igen súlyos zavart okozott volna, amit ilyen értelmezéssel el lehetett kerülni. Mai szemmel nézve mind a két előfordu­lás behurcolt eset volt, melyek szerencsésen elszigetelődtek, járvánnyá nem szélesedtek. A február 28-án Marcaliban tartott ülésen erről tájékoztatva a jelenlevőket, ismételt közgyűlési felkérést intéztek a főispánhoz a vármegyei fizikusi állás betöltése érdekében. Amíg erre sor kerülhet, addig a főispán is kérje pestisorvos kirendelését, mert a veszély ezzel nem múlt el. Egyben felkérték a főispánt arra is, hogy a másik megyékben szokásos módon: minden járásban legyen tanult járási sebész, mert a jelenleg céhvizsgás borbélyok erre már nem alkalmasak. Közölték továbbá, hogy a fokozott éberséget és a zár alatt tartást a következő megyegyűlésig változatlanul hagyják, bár újabb megbetegedés nem volt, halálozás sem történt egyik faluban sem.31 A megyegyűlés után érkezett a főispán levele a sebész elbocsátásáról. 96

Next

/
Thumbnails
Contents