Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 24. (Kaposvár, 1993)
Függelék
A gondot az okozhatja, ha az adott uralkodó vagy államalkotó nemzet etnikai tisztogatásba kezd, ha azt akarja bebizonyítani, hogy a demokrácia eszközei alkalmatlanok, a konfliktusokat csak erőszakkal, tragédiákkal lehet megoldani. Ez már nem egyszerűen bilaterális, vagyis a magyarok és szomszédaik problémája, hanem egész Európa felelőssége. Ha az európai integráció végbemegy, az soha nem hozhat létre egyetlen európai nemzetet, mindig önálló nemzetekből, államokból fog állni, és csak úgy valósulhat meg, ha az integráción belül egymás sokféleségét, másságát elismerik, tiszteletben tartják. A politikai határokat ma már lehetetlen az etnikai határokhoz igazítani, de nem lehet tagja az európai integrációnak olyan ország, amelyik ragaszkodik a teljes nemzeti szuverenitáshoz, és a saját határain belül nem törődik a nemzeti kisebbséggel. Az abszolút szuverenitás elképzelhetetlen, az integráció létrejöttéhez korlátozni kell azt felülről, az országok között. De nagy különbség, hogy most önként, józan belátásból történik, és nem Moszkvából vagy Bécsből jön. A korlátozás országon belül is szükséges, ez a kisebbségek kollektív jogainak megadásával mehet végbe. Az 1. világháborút követően a nagyhatalmak tisztában voltak az intézményes kisebbség- védelmi jogalkotás szükségességével. A békekötés után kialakult helyzetet tizenhat országnak kellett aláírásával garantálni, köztük a magyar kisebbség védelmét is. A II. világháború után ez a minimális kötelezettség sem volt elvárható. Elsősorban a szovjet politikai befolyásnak köszönhetően az illető országok kizárólagos belügyévé vált, mit csinálnak saját kisebbségeikkel. Egyéni emberi jogok biztosításáról lehetett csak szó, kollektív jogokról nem. Az elmúlt évtizedek igazolták, hogy ez az út nem járható. Nemzetközi normákat kell előírni, amelyhez minden nemzetnek és államnak alkalmazkodnia kell, különben nem lehetnek tagjai a közösségnek. Jelenleg mind a Nyugat, mind a Kelet nehéz alternatívák előtt áll. A nyugati országok választhatnak: megmaradnak a maguk szűk, jóléti szervezete keretében, vagy befogadják a keleti zónát. Az első a kényelmesebb, de mindkét zóna számára egyaránt veszélyesebb is. Nyugat esélyeit rontaná, hogy Európa a globális világversenyben megállja a helyét. De ennél súlyosabb lenne az az állandó fenyegetettség, amit a Nyugat számára az instabil, nyomorúságos keleti zóna jelentene a közvetlen szomszédságában. Az alternatíva Keleten sem könnyű, mert a XXI. századba kellene előremennünk és nem a XIX. századi konfliktusokhoz visszanyúlni. Ez utóbbinak ugyan jó talaja van. Könnyebb bevezetni a farkastörvényeket, mint egy magas szintű, modern gazdaságot kiépíteni. Ez az alternatíva végzetes lenne! Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy ez a második, nehezebb, de egyedül jó alternatíva váljék valóra, és a kiművelt emberfők segítségével bekapcsolódjunk az európai modellbe - fejezte be előadását Kosáry Domokos. 407
