Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 24. (Kaposvár, 1993)

Rezüme

Bősze Sándor: A magyar királyi 533- számú hadikórház, parancsnokság ügyeletes orvosi eseménykönyve (1942. aug. 9—1945. ápr. 21.). Aszerző forrásközlő tanulmányban egy második világháborús ügyeletes orvosi eseménykönyvet ismertet, amelyet több mint két és fél évig vezetett a katonakórház orvosa. A naplóból megismerhetjük a kórház mindennapi tevékenységét, a betegek létszámának változását, a halálozást, a gyógyítás nehézségeit és a kórház felszereltségi szintjét is. A kórház 1944 decemberében áttelepült Németországba, nyomon követhetjük ennek minden nehézségét, a bombatámadásokat és az ellátási gondokat is.

Füzes Miklós: A magyarországi németek meghurcolása Délkelet-Dunántú- lon a második világháború alatti és a befejezést követő években. (Ahogyan azt a történész és az eseményeket átélő látja.) A szerző a magyarországi németek tragédiára forduló sorsát mutatja be szintézisszerűen, az okok és az okozatok felvázolásával. A magyarság és a németség közötti hagyományosan lojális együttélés megtörésének okát a Trianoni Békeszerződésben látja, amely nem csak a magyarság, hanem a németség számára is fájdalmas veszteséggel járt. Tájékoztatást ad a német nemzetiségi mozgalom radíkalizálódásáról, az összetűzésekről, a németség fokozatos felmorzsolásának a menetéről. Az irodalmi és levéltári forrásokból származó megállapításokat egy, az eseményeket átélő Somogy megyei sváb parasztasszony megrázó erejű visszaemlékezésével állítja szembe, evvel is kiemelve dolgozata valóságtartalmát illetve a németség tragédiájának embertelen voltát.

Nag)’ Domokos Imre: A Kis-Balaton 1945 és 1952 között című tanulmányában a Kis-Balaton történetének egyik válságos időszakát tekinti át, a „sokgazdájuság” korszakát, amikor már nem volt Festetics-birtok, de nem volt egyetlen állami szerv sem igazán kezelője, s valóságos veszély volt, hogy a sok bába között végleg elvész a gyermek.

A tanulmányban nyomon követhetjük a természetvédelmi koncepciókat, és azt a tényt, hogy a politika milyen súlyos károkat okozott. A közölt korabeli dokumentumok alapján nyomon követhetjük a tudomány és a politika konfliktusát.

Szántó László: Az 1956-os forradalom somogyi eseményeinek történeti forrásai. A forradalom és szabadságharc megyei történetének megismeréséhez szükséges az évtizedekig agyonhallgatott illetve meghamisított történések eredeti forrásait tárta fel. A fellelt dokumentumok ismertetésének középpontjában a forradalom idején, annak szervei és intézményei által „termelt” elsődleges források bemutatása áll. Ezt követi a helyi eseményekről további információkat és adatokat hordozó másodlagos források különféle csoportjainak és fajtáinak ismertetése, amely egyúttal arról is képet ad, hogy milyen mélységben és hogyan foglalkozott a forradalom eseményeivel a restaurált kommunista diktatúra helyi apparátusa.

393