Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 24. (Kaposvár, 1993)
Szántó László: Az 1956-os forradalom somogyi eseményeinek történeti forrásai
egyként titkos minősítésűek okán is. Az iratok forrásértékét az adja, hogy a listákra felvett személyek 1956-os magatartásáról és konkrét cselekedetéről adatokat közölnek. Nyilvánvaló, hogy csak más iratokban rögzített információkkal egybevetve használhatók ezek az anyagok a majdani kutatás során. C. A pártiratokban fellelhető harmadik szekunder forráscsoportot a különféle személyi ügyiratok alkotják. Elsőként a forradalmi eseményekben való részvétel miatt lefolytatott pártfegyelmi eljárások iratait érdemes számba vennünk. Az ilyen ügyiratok a legnagyobb mennyiségben a megyei pártbizottság mint fellebbezési fórum irategyüttesében találhatók meg. A fegyelmi anyagok egy része ugyanazon személyek ügyeiben keletkezett, akik ellen állami vonalon is lefolytattak ilyen adminisztratív megtorló eljárást. Összességében meglehetősen nagy számú ügyiratról van szó, s ezek közül jó néhány tartalmaz információkat egy-egy község vagy munkahely 1956 október—novemberi történéseiről. A fentieknél kisebb mennyiségű, de adatokban gazdagabb iratot foglalnak magukban azok az iratcsomók, amelyekben az „ellenforradalmi tevékenységet folytatott személyekkel” kapcsolatos feljegyzéseket és levelezési anyagot helyezték el. Ez az iratfajta is érthetően a megyei pártbizottság anyagában található legnagyobb számban, de néhány járási pártszerv titkársági iratai között is érdemleges anyag maradt fenn. Szorosan kapcsolódik ehhez a témához az a néhány ügyirat, amely három járási titkárnak a forradalom alatti magatartását felderíteni hivatott vizsgálat eredményeként keletkezett (a félreértések elkerülése végett megjegyezzük, hogy nem fegyelmi ügyiratokról van szó, bár azt majd csak a további kutatás eredményeként tisztázhatjuk, hogy folytattak-e velük szemben ilyen vizsgálatot). A járási, a megyei és a központi pártszervekhez, ill. a közvetlenül Kádár Jánoshoz benyújtott panaszok kivizsgálása során keletkezett ügyiratok egy bizonyos hányada ugyancsak rendelkezik információs értékkel az októberi események vonatkozásában. Az iratok azon sajátosságát szeretnénk kiemelni, hogy az érintettek beadványai személyes hangvételű tudósítások a forradalmas napok történéseiről és azok megéléséről. A személyekkel kapcsolatos iratfajták ismertetését végül azoknak az ügyiratoknak a megemlítésével fejezzük be, amelyek az ún. információkérés kapcsán keletkeztek. Feltételezhető, hogy jelentékeny számú ilyen irat készülhetett az uralkodó párt szervezeti hálózatának minden szintjén, de összességében nagyon kevés ilyen ügyirat maradt fenn, s azoknak is csak egy bizonyos hányada szolgál adatokkal a forradalmi eseményekről. 3- A Kaposvári Megyei Bíróságon lefolytatottpolitikai perek ügyiratai képezik a szekunder történeti források legnagyobb számú csoportját. Mintegy kétszáz személy ellen indítottak eljárást a forradalmi eseményekben való részvétel miatt a „népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való részvétel", ill. a „népi demokratikus államrend elleni izgatás” vádjával. Természetesen az elsőként említett ügytípus peres irataiban sokkal több információt találunk a helyi eseményekről, ugyanakkor a másodikként említett büntetőügyek irataiban esetenként olyan községek történéseiről is fellelhetők adatok, amelyekről nem áll rendelkezésre egyéb forrás. Megítélésünk szerint néhány szempontból egyedülálló jelentőségűek a peres eljárás során keletkezett különféle iratok. Mindenekelőtt arra gondolunk, hogy a kihallgatási és a tárgyalási jegyzőkönyvekben rögzített személyi adatok kiváló lehetőséget nyújtanak a forradalmi események aktív résztvevőire kiterjedő szociológiai elemzéshez. Az eljárás természetéből fakadóan ezen iratfajta 378
