Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 24. (Kaposvár, 1993)
Szántó László: Az 1956-os forradalom somogyi eseményeinek történeti forrásai
A megyei tanács és a járási tanácsok ekkori üléseinek voltak olyan napirendi témái, amelyek előterjesztési anyagai és a megtárgyalásukat tükröző jegyzőkönyvi részletek számos információt tartalmaznak az októberi eseményekről. Ilyen fontos témák pl. a közbiztonság helyzete, az ügyészségek és a bíróságok munkája, valamint a mezőgazdaság és a termelőszövetkezetek helyzete. A megyei tanács körlevelei és utasításai alapján valószínűsíthető, hogy a felsorolt kérdések megtárgyalását minden járási tanács számára előírták vagy ajánlották, ezért meglepődve konstatáltuk azt, hogy nem minden testület tűzte napirendre ezeket a témákat. A községi tanácsok viszonylatában ugyancsak találkoztunk olyan napirendi pontok megvitatásával, amelyekkel kapcsolatban visszatekintettek az októberi eseményekre. 1957 novemberében szigorúan titkos utasítás alapján (1. az 1. sz. mellékletet!)20 a községi tanácsoknak végrehajtó bizottsági ülésen kellett megtárgyalniuk az 1956 októberi helyi eseményeket. Sajnos ilyen jegyzőkönyv mindössze három község iratanyagában maradt fenn, melyek mindegyike az akkori ún. határsávban helyezkedett el. Ezért további kutatómunkát igényel annak kiderítése, hogy vajon csak az ott található községek tanácsait kötelezték-e az utasítás végrehajtására, vagy pedig minden közigazgatási szervre vonatkozott a mellékelt utasítás. Amennyiben az összes községből rendelkezésünkre állna ez az iratfajta, akkor legalábbis a résztvevők vonatkozásában nagyon jelentős mennyiségű adat segítené elő a helyi történések feltárását. B. A közigazgatási irategyüttesekben fellelhető jelentések köréből azok minősülnek szekunder forrásoknak, amelyekben tájékoztatni kellett a felsőbb szerveket az októberi eseményekről és azok szereplőiről. Először 1956 végén kértek részletesebb helyzetjelentést a tanácsi vezetőktől (1. a 2. sz. mellékletet!),21 amelyekből viszonylag kevés példány maradt fenn. Ez a körlevél még csak indirekt politikai üzenettel bírt, így elvileg lehetséges volt, hogy a beszámolók készítői a tényszerű leíráshoz ragaszkodva adjanak tájékoztatást a faluban történtekről. A megtalált jelentések összeállítói több esetben is a fent leírt módon ismertették a forradalmi eseményeket és résztvevőinek tevékenységét. Az iratok túlnyomó többsége feltehetően azért nem őrződött meg, mert a későbbi időpontokban kért jelentések miatt a tanácsi vezetők selejtezhetőnek minősíthették a korábban készült iratokat. 1957 elején központi irányelveket (1. a 3. sz. mellékletet!)22 adtak ki abból a célból, hogy minden településre és munkahelyre kiterjedően összegyűjtsék az októberi események dokumentumait és a róluk készítendő jelentéseket, visszaemlékezéseket. A szóban forgó jelentések elég nagy számban megőrződtek mind a tanácsi irattárakban, mind pedig egyéb gyűjteményekben. Ezúttal természetesen a közigazgatási szerveknél készült iratok bemutatására kerítünk sort. Mielőtt ezt megtesszük, jelezni kívánjuk, hogy az egyéb helyeken is fellelt iratokat figyelembe véve összességében száztizenhét községi, továbbá valamennyi járási tanácsi és a megyetanácsi jelentés ismeretében fogalmazódott meg ennek a forrástípusnak a bemutatása. A községi és munkahelyi iratok készítői változatos megnevezésekkel illették az eseményekről adott ismertetést. így pl. „emlékirat” vagy „visszaemlékezés”, de leggyakrabban „jelentés az október 23-i ellenforradalmi eseményekről”, viszont néhány olyan dokumentum is található, melynek megnevezése: „Visszaemlékezés a forradalmi eseményekre”. Elég nagy szóródás figyelhető meg az iratok adatgazdagsága tekintetében is. A fennmaradt beszámolók nem jelentéktelen hányadából részletesen tájékozódhatunk egy-egy község történéseiről, míg több esetben 373
