Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 24. (Kaposvár, 1993)
Szántó László: Az 1956-os forradalom somogyi eseményeinek történeti forrásai
A feltárómunkában tudatosan törekedtünk olyan történeti források felkutatására, amelyek az adott politikai viszonyokhoz képest objektiven érzékeltetik a sztálinista diktatúra által ellehetetlenített társadalom súlyos problémáit, s az ebből fakadó elégedetlen közhangulatot. Különös figyelmet fordítottunk természetesen arra, hogy mely iratok tükrözik adekvátan a somogyi agrártársadalom korabeli helyzetét és közérzetét, valamint az egész társadalmat egyképpen sújtó politikai kényszerintézkedéseket s azok következményeit. Tény, hogy az átforgatott iratanyagokban nem találhatók olyan dokumentumok, amelyek valamiféle tényszerű összegezést nyújtanának a vázolt problematikáról, mégis úgy ítéljük meg, hogy néhány iratfajta és egy nagyon fontos iratcsomó elég híven érzékelteti a társadalmi feszültségeket és az érlelődő konfliktust. Az 1956 augusztusa és október vége között megtartott tanácsi és párttestületi ülések jegyzőkönyveiből eléggé tompítottan rajzolódnak ki a politikai helyzet és a társadalmi közhangulat jellegzetes vonásai. Kivételt képeznek azok a községi tanács és vb.-ülési jegyzőkönyvek, amelyekből képet alkothatunk a parasztságnak az ún. kulákkérdés és a tagosítások által okozott sérelmekről. Ehhez a témához kapcsolhatók azok, a Somogy Megyei Tanács V. B. valamint egy-két járási tanács vb titkárságának iratai között fellelhető jelentések, amelyek az ún. kulákrehabilitáció és a „szocialista törvényesség megsértésének” kivizsgálása kapcsán születtek. Ismeretes, hogy a Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége 1956 nyarán két alkalommal is állást foglalt a párton belüli ill. azon kívüli értelmiségi ellenzéki mozgalomról. Evvel függ össze, hogy a megyei pártbizottság aktívaértekezleten foglalkozott az értelmiségi politikával. Az ülés jegyzőkönyve, ha tompítottan is, de tartalmaz az uralkodó párt kulturális politikájának megyei sajátosságaira vonatkozó információkat, s érzékelteti annak negatív következményeit. Az 1956 nyarán és őszén tartott testületi üléseken megtárgyalták a mezőgazdaság és a termelőszövetkezetek helyzetét is, de ebből a szempontból is a fentihez hasonlóan jellemezhetjük az ülésekről felvett jegyzőkönyveket. A megye agrártársadalmának helyzetéről viszont rendkívül plasztikus képet alkothatunk a Somogyi összegezés c. iratcsomóból, amely a megyei pártarchívum gyűjteményében maradt fenn. Ez tartalmazza Márkus István hasonló című tanulmányát és az ennek apropóján rendezett kaposvári agrárvita részletes jegyzőkönyvét. E dokumentumok sűrített információt nyújtanak az agrártársadalom sérelmeiről és a parasztság különböző rétegeinek elkeseredett hangulatáról, valamint a hatalom országos és helyi képviselőinek ezekhez való viszonyáról. A vitaestről a helyi pártlap is részletesen tudósított, s ennek kapcsán jelezzük, hogy ez idő tájt a megyei újságban egyre gyakrabban jelentek meg a társadalmi problémákat feszegető írások és riportok. Az újságoldalak mai böngészője érzékelheti az „új szelek fújdogálását” a politikai élet eseményeiről szóló tudósításokban, s talán még inkább a mindennapi életet bemutató riportokban. II. A forradalom idején keletkezett iratok, különös tekintettel a forradalmi szervekre A kutatómunka egyik izgalmas kérdése volt számunkra, hogy milyen hiteles dokumentumokban rögzítették az események résztvevői a történéseket, s hogy milyen mennyiségben maradtak fenn az új hatalmi szervek dokumentumai? Felvetődött bennünk az a kérdés, hogy nem estek-e áldozatul a Kádár-rendszer I. A forradalom okainak és előzményeinek fontosabb somogyi dokumentumai 367
