Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 24. (Kaposvár, 1993)
Nagy Domokos Imre: A Kis-Balaton 1945 és 1952 között
meglepően felülmúlják. Mindezekre a körülményekre való tekintettel a védetté nyilvánítás szükségessége vitán felül áll. Budapest, 1951. február 26. dr. Vadász Elemér s. k. akadémikus, Kossuth-díjas egyetemi tanár, az Országos Természetvédelmi Tanács elnöke. Gépelt másolati példány, mellette az eredeti. Melléklet: nincs. Kezelési feljegyzés: nincs. Jelzet: 32/1951. OTvT Lelőhely: OKVL: TVTA 22/TT/195T, I. dosszié. 5. 1952. június 25. A kis-balatoni természetvédelmi terület átadás-átvételi jegyzőkönyve és a határvonalleírás módosítása Jegyzőkönyv mely felvétetett 1952. június hó 25-én a Keszthelyi Állami Erdőgazdaság hivatalos helyiségében. Jelen vannak: Az Országos Természetvédelmi Tanácstól Kenyeres Lajos, a titkárság helyettes vezetője, a Madártani Intézettől Dr. Keve András egyetemi magántanár, a Földművelésügyi Minisztérium részéről Bulat István előadó, a Somogy megyei illetve Veszprém megyei tanácsok részéről Szalai Gyula és Cziráki Lajos előadók és a keszthelyi erdőgazdaság részéről Lancz József előadó. Tárgy -, kis-balatoni volt vadászati rezervátum átadása természetvédelmi célra. A vadászat átszervezéséről szóló N.T. határozat értelmében az Állami Mező- és Erdőgazdaságok Minisztériumától átvett kis-balatoni rezervátumból, a Földművelésügyi Minisztérium természetvédelmi érdekből, az alább meghatározott területrészt átadja a Természetvédelmi Tanácsnak. A fenékpusztai Balaton-parton a fenékpusztai terelőúttól kiindulva a vasúti töltés a Zala-patak hídjáig. A hídtól DNy-i irányba a Zala-patak bal partján a hévíz-páhoki övcsatorna beömléséig, onnan É-i irányba a csatorna bal partja a szentgyörgy-sár- melléki vasúti vonal hídjáig, a hídtól a vasútvonal D-i oldala a kenderáztató csatorna áteresztőjéig, innen D-i, majd DK-i irányban a kenderáztató csatorna a zalavári körcsatorna beömléséig, majd pedig a körcsatorna torkolatáig. A határ itt átlépi a Zala-patakot és folytatódik a zimányi domb dűlőútján É illetve K-i irányba a határvagy ormándi-árokig. Innen a nyíres sziget dűlőútján D-i irányban húzódik és folytatódik a 109.8 magassági ponton keresztül vezető dűlőúton a nagykanizsa-buda- pesti vasúti vonalig. A vasútvonalon É-i irányban a vörsi határárok áteresztőjéig, majd pedig a határárok bal partja mentén É-i irányban az árokba beömlő csatornáig. A csatorna mentén ÉNy-i irányban ráfut a régi természetvédelmi terület K-i határára az újonnan kijelölt területhatár. A vörsi határárok keresztezésénél ÉK-i irányban a 108 356
