Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 24. (Kaposvár, 1993)
Nagy Domokos Imre: A Kis-Balaton 1945 és 1952 között
FÜGGELÉK I. DOKUMENTUMOK 1. 1947. október 4. Molcsány Gábor felszólalása a Kis-Balaton ügyében tartott értekezleten A fennálló ellentétek növelését kerülni szeretném, a kérdés helyes megoldásához megkívánandó „tisztánlátás” érdekében azonban feltétlenül rá kell mutatnom arra, hogy a 114.011/1947. sz. földmívelésügyi miniszteri rendelet abban a vonatkozásban téves, hogy a hivatkozott két rendelet szembehelyezésénél az 5600/1945. sz. FM-rendelet 51. §-ának különleges (speciális) voltát nem vette figyelembe. Tudomásom szerint ugyanis „különleges (speciális) jogszabályt egy későbbi általános (generalis) jogszabály nem derogál. Azt a területet tehát, amelyet az 1945. évi 5600/1945. FM-rendelet 51. §-a mint különleges célú területet az erdészet kezelésébe utalt, a később kelt 1946. évi 14.080 ME sz. rendelet nem veheti el. Nem veheti el, mert ennek a területnek a főrendeltetése művelési ágának megnyilvánulása dacára sem a hal- és nádgazdálkodás, hanem mint a természet különleges, tudományos szempontokból felbecsülhetetlen és pótolhatatlan területének az egyedüli rendeltetése kétséget kizárólag a természetvédelem. Arról vitázni, hogy a természetvédelmi célt szolgáló terület kinek, melyik állami üzemnek kezelésébe utalandó, szerény véleményem szerint különben is teljesen felesleges, mert akárki is fogja a területet kezelni, a területnek vázolt rendeltetését figyelmen kívül nem hagyhatja. Ma, amikor a végrehajtott földbirtokreform után egy közérdekű cél megvalósításánál nem kell tekintettel lenni egyes tulajdonosok kívánságaira és érdekeire, ma, amikor maga az állam a tulajdonos, a Kis-Balaton megvédésétől, még ha nagyobb áldozatba kerülne is, az állam nem tekinthet el. Ha idegen birtokosokkal szemben sikerült 25 évvel ezelőtt 1922-ben a mindjobban pusztuló Kis-Balatont a további pusztulástól megegyezéses alapon megvédeni, ma az állam, mint tulajdonos, mást nem tehet, mint a védelmet fokozottabb mértékben és hathatósan kiépíti. Nagyon jól tudom, hogy egy állami üzemnek mi a feladata, hiszen több mint egy évtizeden át magam is egy állami üzemnek élén álltam. Jól tudom, hogy az üzem vezetőségének mindent el kell követnie üzeme gazdaságos vitele érdekében. Éppen ezért is csak azt javasolhatom, hogy a Magyar Állami Hal- és Nádgazdasági Üzem a kijelölendő természetvédelmi területet ne vegye át, még ha erre a lehetőség meg is volna, mert ez számára csak egy holt terület, és kimondott tehertételt jelentene, és kezelése bármilyen ésszerű megállapodás mellett is sok súrlódásra adna alkalmat. Rá kívánok még mutatni a kijelölendő természetvédelmi terület évi jövedelmének, és az évenként termelhető nádnak, mint nyersanyagnak kiesésére. Ha a területet a Hal- és Nádgazdasági Üzem nem veszi át, az évi jövedelem elmaradása részéről máris elintézettnek vehető. A kijelölendő terület nádtermésének kihasználatlanul maradása - ami nem tehet ki többet 3-4%-nál - pedig úgy vélem, sem a 351
