Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 24. (Kaposvár, 1993)
Nagy Domokos Imre: A Kis-Balaton 1945 és 1952 között
Az erre érkezett válasz szerint: „Az erdőgazdaság átszervezése során a Népgazdasági Tanács minden olyan tevékenységet, amely szorosan nem függ össze az erdőgazdálkodással, üzemeinkről leválasztott. Ezzel a rendelkezéssel bizonyos fokig elvi ellentétben áll a 4.235/1949. MT sz. rendelet, amely a természetvédelmi tevékenységet úgy legfelsőbb igazgatási, valamint alsó operatív védelmi síkon az erdőgazdasági üzemekre ruházza.”106 A felsőszintű feladatokról az Erdőközpont az OTvT Titkárság önállósításával megszabadult, de az alsószintű tevékenységet nem tudta lerázni magáról. Az 1950. november 31-i Tanácsülésen Tildy bejelentette, hogy ,A Kis-Balatonra vonatkozó javaslatot azért nem tudjuk még előterjeszteni, mert a terület kiegészítéséhez szükséges parcellák kát. adatai még nem voltak megállapíthatók, és emiatt a pontos térkép még nem készülhetett el.”10 A kis-balatoni földosztási akció közben olyan méreteket öltött, hogy Tildy hosszú levélben fordult személyesen a földművelésügyi miniszterhez, annak közbelépését kérve.108 A választ nem találtam meg, de a TVTA kis-balatoni anyagában külön tételt alkotnak az ingatlankártalanítási ügyek... 1950- ben egyébként a legtöbb fontos fészkelő száma csökkent. Harmadára esett vissza a nagykócsag és a batla (10 ill. 5 pár), s tovább csökkent a kanalasgémeké is (58). Picit nőtt viszont a kiskócsagok (27) és a kárókatonák száma (9).109 Erre az évre két értékes ragadozó madár fészkelésének kudarca is esett. Egy rétisaspár fészkelt a vörsi erdőben, de a közelben folytatott fakitermelés miatt fészküket végül is elhagyták.110 Még szomorúbban végződött egy kerecsenpár kísérlete, melyről Keve András így számolt be: „1950. III. 7-én láttam először, a gólyafészkek a hónap végéig üresek voltak. A Bocsmány szélében állót választották ki maguknak, de III. 30-án megjöttek a gólyák is. Futó Márton szerint heves harcokat vívtak a kerecsenekkel, melyek győztesen kerültek ki belőlük. Sajnos a ragadozóirtás során mint ,héját’ kilőtték, négy fiókájuk pedig az Erdőközpont ragadozómadár-telepére került.”111 A vendégek közül említést érdemel az énekeshattyú, melyekből február 24. és március 21. között kettőt, sőt a hónap végén már négyet figyeltek meg. Októberben pedig Keve András egy nagy békászósast látott vonulásban.112 A személyzetben annyi változás volt, hogy kivált volna a szolgálatból Futó Márton (bár nekrológja nem erre utal) és Derezsán Károly. Belépett Gersics Ferenc és csak erre az évre Bakonyi Imre.113 1951- február 26-án tartották azt a nevezetes Tanácsülést, amelynek első napirendi pontja a Kis-Balaton védetté nyilvánítása volt. Molcsány előterjesztésében rámutatott arra, hogy „a védettényilvánításra vonatkozó javaslat előterjesztésének mindezideig két akadálya volt, éspedig a területi kérdések rendezetlensége, és az, hogy megfelelő, egységes mértékű térképpel nem rendelkeztünk. Kis-Balaton térképének összeállítása után fordultunk a Földművelésügyi Minisztériumhoz, amelynek Földbirtok-rendezési Főosztálya az idegen kezekben lévő területek megszerzése végett a cserekártalanítási eljárást elrendelte. Ma a Kis-Balaton teljes természetvédelmi területe 2437 kh 1100 n-öl kiterjedéssel az államé.”114 346
