Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 24. (Kaposvár, 1993)
Nagy Domokos Imre: A Kis-Balaton 1945 és 1952 között
Ezt már kommentálni sem lehet... Közben ijesztő hírek érkeztek arról, hogy a Diás-sziget Somogy megyei részét a megyei Földbirtokrendező Tanács ki akarja osztani az igénylők között. Az FM-hez írt levelében Tasnádi-Kubacska sürgős ellenintézkedést kért, később a természetvédelmi szempontokból előforduló káros tevékenységüket igen nehéz lesz megakadályozni.”''1' Az ügy FM-beli aktájának egy része (!) is a TVTA anyagába került. Az erdészeti ügyosztály „a természetvédelmi érdekekre való tekintettel” a Diás-szigetnek a juttatás alól való mentesítését és állami kezelésben tartását tartotta szükségesnek. Sajnos a többi ügyosztály véleménye hiányzik. A beadvány június 2-án érkezett be, és július 12-i dátummal szerepel rajta, hogy „exp. 5. kiad.”. Pedig két különböző kézírással is olvasható rajta: Sürgős!60 Június 3-án dr. Tasnádi-Kubacska András - ezúttal múzeumi főigazgatói minőségében - a Vallás- és Közoktatásügyi Miniszterhez, mint a tudományos kérdésekben illetékes főhatóság vezetőjéhez fordult, hogy mintegy 10 000 forintot biztosítson a védett és védendő területek folytatandó tudományos kutatómunka elősegítésére. Kérelmét a következőkkel indokolta: „A Magyar Nemzeti Múzeum keretébe tartozó Országos Természettudományi Múzeum kötelességei és feladatai közé tartozik ápolni Magyarország természetvédelmi területeit. Az utóbbi időben ezeken a területeken óriási arányú károkat okozott a szárazság, továbbá a lakosság, akik a beállott szárazság következtében a természetvédelmi területeken legeltetnek, kaszálnak, vágnak fát. A Kis-Balaton lecsapolását megkezdték, és a Természetvédelmi Tanács, valamint a tó- és nádgazdasággal megbízott kormányzati szervek között élet-halál harc folyik a Kis-Balaton védelme miatt, mert ez a nádgazdasági szerv a természetvédelmi területeket is ki akarja sajátítani.”61 A válasz nem ismeretes. Június 8-án tartotta meg első ülését az OTvT Végrehajtó Bizottsága. Ezt is ismertettem említett tanulmányomban, s mivel az elfogadott, s az FM-hez felterjesztett határozat szó szerint megegyezik Molcsány előterjesztésének szövegével, így nem ismertetem most részletesen. Viszont az OTvT (legalábbis egyes) tagjai megérezték az „új idők új szeleit”, mert az előterjesztéshez Tasnádi-Kubacska a következőket fűzte hozzá: Vértes Lászlóval „rövid időn belül fel fogják keresni Rákosi Mátyás miniszterelnök-helyettest, eléje fogják tárni a helyzetet és tájékozódni fognak az MKP álláspontja felől.”62 A Kis-Balaton védetté nyilvánítására az előterjesztést június 9-i kelettel terjesztették fel a minisztériumba, ahova az 12-én érkezett be.63 Nyilván az ügy FM-beli intézése során keletkezett az a feljegyzés - feltűnően tárgyilagos hangvétellel - amely a kialakult helyzetet rögzítette. Végső következtetése: „A tulajdonképpeni helyzet az, hogy ez ideig mind a két üzem használta ezeket a területeket, úgy ahogy tudta.”64 (A feljegyzés készítője Kanyó István volt, aki néhány évvel később már az OTvT titkárságán dolgozott főmérnöki beosztásban.) Néha a legnehezebb és legkeményebb ügyek is produkálnak groteszk jellegű fordulatokat. Ilyen Ancsányi Sándor „okleveles gazda, gazdasági tanár” kérelme, „hogy a Zala folyó mentén elterülő Diás-szigeten az Intézet tulajdonában lévő területből 5 kát. holdat nekem bérbeadni szíveskedjék, kertészeti vagy baromfitenyésztési célra.” A Madártani Intézet Igazgatóságának címzett levélre Vertse Albert lakonikusan csak annyit írt: „Negatív válasz ment.”65 341