Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 24. (Kaposvár, 1993)
Szili Ferenc: A somogyi kivándorlók Amerika-képe és magyarságtudata a századforduló évtizedeiben
visszatért Szegedre, valóságos diadalútja volt”. 1893-ban öngyilkos lett. Emlékét Amerikában úgy ülték meg, hogy arcképét gyászfátyollal körülvéve tették ki a kirakatokba.32 Börényi Munczy Lajos zenekara is nagy népszerűségnek örvendett, 1886 után két évig Washingtonban, Philadelphiában és Bostonban játszott.33 1890-ben Nagyatádi Piros Józsi szabadkai prímás New Yorkban 15 hónapon keresztül muzsikált.34 Pápai Vadas Jenő gordonkás Rigó Jancsi zenekarával a századelőn bejárta Dél-Amerikát.35 Zakariás Tamás cimbalmos és karmester zenekarával az USA-ban sikeres körutat tett.36 Hasonló sikereket ért el Munczy Béla gordonkaművész is.3 ' Jónás Jancsi sárospataki zenekarvezető Miskolcról ment ki Amerikába, sikerrel hangversenyzett New Yorkban, Chicagóban és Philadelphiában. Az óceán túlsó partján kétszer is szerencsét próbált38 Dél-Dunántúlról is elindultak a vállalkozó kedvű cigányprímások az „ígéret földjére”. A Somogy hetilap 1874-ben hírül adta, hogy a marcali cigányok hamar megfordultak Amerikából, mindössze májustól októberig tartott a turné. A gyors hazajövetel okát a cigányzenészek azzal indokolták, hogy ott mindenütt elvárják, hogy a zenekarok nemzeti viseletben játszanak, nekik pedig erre nem volt pénzük.39 1890-ben a somogyi zenekarok közül Kis Jancsi érkezett haza Amerikából „hol sok ideig tartózkodott és sok dollárt zsebrevágott...”40, de a honvágy hazahozta.41 A somogyi csurgói Rigó Jancsi 1913-ban Dél-Amerikába ment és Buenos Airesben egy évig játszott.42 1893-ban Jónás Pál pécsi cigányprímás, dal- és táncdarabszerző csatlakozott Vörös Miska Berlinben tartózkodó zenekarához, és egyéves turnéra szerződtek a tengeren túlra. New Yorkban és Chicagóban adtak hangversenyeket. Voltak, akik véglegesen kint maradtak. Újhelyi Illés Aladár New Yorkban 20 évig zenekarvezetőként dolgozott.43 Babári Jóska Chicagóban telepedett le. Amerikában halt meg szegényen az egykor szebb napokat látott Rigó Jancsi, aki sokszor szerepelt korábban a magyar újságokban, mint szerelmi botrányhős.44 Pécsi Jónás Jancsi zenekarával együtt vándorolt ki, Clevelendben telepedett le és ott élt haláláig.45 Többségük hazajött, itt volt az igazi közönségük, Európa különböző országaiban inkább turnéztak. Úgy tűnik, a hegedű húrjai a honvágyat nem tudták feledtetni, inkább felerősítették azt. A magyar zenét az egész világon népszerűvé tették és ez még akkor is jelentős, ha figyelembe vesszük, hogy többségük nem foglalkozott a „magas művészettel”, őket mégis a magyar kultúra terjesztőinek tekinthetjük! Az USA-ba a magyar zene reprezentánsai is eljutottak. Reményi Ede hegedű- művész az 1848-as forradalom és szabadságharc leverése után emigrációba kényszerült. Az 1861. évi amnesztia után sem telepedett végleg haza. Igazán külföldön - Amerikában - vált világhírűvé, sikereinek színtere az USA-ban volt. 1895. május 15-én halt meg a New York-i Vandeville Színházban, hangversenyen, hegedűvel a kezében.46 A politikusok és a közéleti személyiségek közül is tettek néhányan körutat az USA-ban, az államokkal létesítendő gazdasági kapcsolatok lehetőségét vizsgálták. Búza Barna 1914-ben elkísérte Károlyi Mihályt amerikai kőrútjára.47 A sajtó a századfordulótól igyekezett a kivándorlást a maga eszközeivel fékezni, és az USA-ról alkotott kép már korántsem volt olyan objektív, mint a korábbi években, mégis jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a kivándorlók tájékoztatást és eligazítást kaptak, amelyeknek a későbbiekben hasznát vehették. 216
