Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 24. (Kaposvár, 1993)
Szili Ferenc: A somogyi kivándorlók Amerika-képe és magyarságtudata a századforduló évtizedeiben
Az MTA megbízásából - országosan is figyelemre méltó tudományos tanulmányokat készített. Több tudományos munkájában a megyén túlmutató, gazdasági és társadalmi feszültségekre, szociális gondokra hívta fel mind a politikusok, mind pedig a tudósok figyelmét. 1887-ben közzétette „Somogy megye közigazgatási viszonyairól” szóló beszámolóját, 1892-ben Somogy megye monográphiáját, 1892-ben a Telepítési törekvések c. tanulmányát. Végezetül postumus munkájaként 1906-ban kiadták az Egyke című könyvét. A századfordulótól az Amerika-kép kialakításában a sajtó mellett mind nagyobb szerepet játszott a mozi. Az amerikai filmek sokszínűek és rendkívül népszerűek voltak. Információkat szolgáltattak az amerikai mentalitásról, a divatról, a szokásokról, az építészetről. És Amerika a maga valóságában is megjelent Somogybán. A The Mutual New York életbiztosító társaság, amely a világ egyik legtőkeerősebb biztosítóintézete volt, 1893-ban főügynökséget nyitott Kaposvárott, s az egész megyére kiterjesztette tevékenységét.22 Szilárd és Tessler kaposvári cipőkereskedők a híres Berry amerikai cipőgyárral kötöttek szerződést és több megyében árusították az USA-ból érkezett cipőket.23 A Somogyvármegye című napilapban rendszeresen reklámozták a Massey Harris Co. Részvénytársaság aratógépgyárának termékeit, s a vállalat ügynöksége Barcson működött. Betnár Nándor gépnagykereskedő, bank- és biztosításiiroda- tulajdonos Kaposvárott a mezőgazdasági gépekhez amerikai motorokat árult.24 A Somogy Megyei Gazdasági Egyesület kaposvári telepén fajtiszta és igen jó minőségű amerikai szőlővesszőt lehetett vásárolni.23 A hirdetési rovatokban több amerikai terméket népszerűsítettek, így többek között a fogcseppet, meg az arannyal bevont doubla-láncokat. Ám nemcsak Amerika jelent meg Somogybán, hanem megfordítva, a magyar és speciálisan somogyi kultúra az Egyesült Államokban. A kaposvári születésű, Európa-hírű festőművész, Rippl-Rónai József részt vett az 1913. évi New York-i kiállításon, és más magyar festőművészek, így Fényes Adolf, Kernstok Károly, Vaszary János, Kosztolányi Gyula, Poór Bertalan, Márffy Ödön, Tihanyi Lajos, Berényi Róbert, Cigány Dezső, Róth Alfréd, Erdei Viktor, Kalmár Elza is kiállítottak az Egyesült Államokban.26 Az óceán túlsó partján népszerűek voltak a magyar cigányprímások és zenekaraik is. Az 1848-as forradalom utáni évtizedekben már bejárták Európát, királyok, cárok és hercegek hallgatták a virtuóz muzsikusok zenéjét. Farkas Miska győri cigányprímás volt az első, ki a forradalom után zenekarával Amerikát is bejárta. „Ez az amerikai út valóságos diadalút volt, de a cigányokat meglepte a honvágy és haza kívánkoztak.”2 Az 1880-as évektől a cigányzenekarok amerikai turnéi egyre gyakoribbakká váltak. Szegedi Erdélyi Kálmán 1879-ben a nagy szegedi árvíz után külföldre távozott zenekarával, négy évig játszott Amerikában.28 Ceglédi Farkas Sándor 1882-ben híres bandájával Amerikából aranyérmet hozott haza.29 Ugyanebben az évben Garai Ferenc pápai zenekarával Amerikába „költözött, hol két évig működött.”30 1886-ban újabb cigányzenekarok próbáltak szerencsét az USA-ban. Újhelyi Balázs Kálmán 40 államban tett körutat „mindenütt diadalt aratva a magyar zenével”. 31A kor egyik leghíresebb cigányprímása, Szegedi Erdélyi Náci is meghívást kapott, New Yorkban az Éden Színházban négy évig játszott, „midőn 215
