Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 24. (Kaposvár, 1993)
Kaposi Zoltán: Népességnövekedés és paraszti földhasználat a vrászlói uradalomban a 19. század első felében
A vrászlói birtokkerület úrbéri telekföldjei 1830-ban (kerekítve, holdban) Falvak Házhely Szántó Rét Összesen Vrászló 20 142 35 197 Path 53 291 95 439 Simonyi 23 114 88 225 Összesen: 96 547 218 861 Forrás: SML. VUL. Funduális könyvek, 1830. Az 1830-as adatbázis tanúsága szerint az 1820-as években lényegesen megnőtt az úrbéresek kezén lévő telki földek nagysága, az 1819-es 569 holdnyi nagysággal szemben itt már 861 holdat birtokoltak. Ez kettős folyamatot takar. Egyrészt nőtt az úrbéresek száma, míg korábban 49 úrbéres osztozott az 569 holdon, addig az 1830-as regulációkor már 63 személyről van szó. A vrászlói kerület úrbéresei 1830-ban Falvak Telkes jobbágy Zsellér Telkek száma Telekátlag Vrászló 10 5 33/4 0,25 Path 28 8 8 3/4 0,24 Simonyi 123 0,25 Összesen: 50 13 15 2/4 0,25 Forrás: SML. VUL Funduális könyvek, 1830. A folyamat másik oldalát az egy főre jutó telki földek gyarapodása mutatja. Az 1819-es adatok szerint az egy úrbéresre jutó földterület 11,6 hold volt. 1830-ban számításaink szerint már 13,6 hold volt az átlag, ami világos növekedést mutat. Ugyanakkor a birtokkerület úrbéresei a telki földeket tekintve nem lettek polarizál- tabbak, hiszen a telekföldek nagyjából a fél és az egynegyed telek között szóródtak, leszámítva a házas és házatlan zsellérként feltüntetett személyeket. Egy negyed telkes jobbágy a birtokkerületben hat hold szántóval, 2,5 hold réttel és 2/8 hold belső házhellyel rendelkezett 1830-ban, a féltelkesek értelemszerűen ennek duplájával. A hagyományos földbirtokszerkezet képét mutatja a birtokok szétdarabolt- sága. A negyed telkesek szántóföldje hat darabból állt, ami három nagyobb mezőben volt szétszórva. Hosszú, keskeny nadrágszíjparcella képét mutatja minden egyes darab, hiszen az egyes földek szélessége alig hét négyszögöl, míg hosszúsága 200 négyszögöl volt.45 A féltelkesek földjei is ugyanekkorák voltak a felmérés szerint, csupán kétszer annyi volt belőlük. A telki földek a felmérés által a falu egyik végébe kerültek, lehetőséget adva a földesúri földek racionális módszerű kezelésére. Ugyanakkor ki kell emelnünk, hogy a vármegye által kiküldött földmérő alapos munkát végzett, a későbbiek folyamán (1848-ig) is mindössze öt esetben kellett a fundális könyv adatait tévedések miatt módosítani, de ebből az 1836-ban véglegesen rendezett telekkönyvből is kiderül, hogy főleg elírásról, s nem rossz mérésről van szó.46 186
