Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 24. (Kaposvár, 1993)
Kaposi Zoltán: Népességnövekedés és paraszti földhasználat a vrászlói uradalomban a 19. század első felében
S végül, de nem utolsósorban arra is fel kell hívnunk a figyelmet, hogy nemcsak a vrászlói birtokok népességének csökkent a növekedési üteme, hanem az egész vármegyében hasonló tendencia figyelhető meg. Somogy vármegye 1784-ben mintegy 166 124 fő volt, ezzel szemben 1804-ben mindössze 162 198 nem nemest írtak össze,21 ami - hozzáadva egy körülbelül 3000 fős nemesi létszámot - lényegében megegyezik a húsz évvel korábbi nagysággal. Említettük korábban, hogy Simonyi falu is a vrászlói birtoktesthez csatolódon, amikor Festetics Imre feleségül vette Boronkay Krisztinát.22 Mivel szomszédos falvakról van szó, Simonyi munkaerejét az egyre terebélyesebbé váló, lassan uradalommá szerveződő vrászlói központhoz illesztették. Simonyival egyébként egy hasonlóan kis lélekszámú falu lakossága egészítette ki a vrászlói birtokot, vele együtt az egy tagban lévő mintegy 6000 holdas birtok már kereken hatszáz főt számlált, amiből - nyilván a majorság felfokozott munkaerőigénye miatt - 56% volt a férfiak aránya.23 A századforduló környéki stagnálást erőteljes növekedés váltotta fel az 1830-as évektől. Az elengedhetetlenné váló gazdaságfejlesztés megkövetelte a munkáskezek számának szaporítását is. 1831-ben 12 contractualista zsellért telepítettek Simonyiba, az 1840-es évek legelején pedig ugyanennyit Vrászlóra.24 Vissza kell utalnunk arra a tényre is, hogy' a gróf Zichy Károly kezébe kerülő vrászlói uradalom területét birtokvásárlásokkal négyszeresére növelték, s ezzel lényegesen megnőtt az úrbéresek, s ezzel együtt a szolgáltatásokra kötelezhető népesség száma.2’ A vrászlói számtartóság népessége 1841-ben 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 1. Vrászló 28 37 3 18 20 16 24 87 144 312 65 78 25 2. Path 42 465 — 32 23 131 165 356 68 88 35 3. Simonyi 28 292 2 32 11 70 105 222 47 51 19 Összesen 98 112 3 25 22 80 58 288 414 890 180 217 79 4. Miháldi 101 108 1 15 25 68 56 229 368 762 178 250 58 5. Bolhás 47 56 121 41 52 142 258 515 106 93 58 Együtt (1-5) 246 276 5 40 68 189 168 659 1040 2167 464 560 195 (1 = ház; 2 = család; 3 = tisztviselők; 4 = polgár és kézműves; 5 = nemesek szolgái; 6 = paraszt; 7 = zsellér; 8 = fiúgyermek; 9 = nő; 10 = férfi és nő együtt; 11 = 1-17 éves korig fiúgyermek; 12 = 17-40 év közti férfi; 13 = 40 éven felüli férfi) Forrás: SML. Ö. 101. Az „alapuradalmat” tekintve lényeges változás figyelhető meg az 1804-es szituációhoz képest: az ottani 600 főről 890 főre nőtt a népesség, de az is tény, hogy az említett telepítéseken kívül jelentékeny belső szaporulatot is felfedezhetünk. Nagyon látványos, hogy Miháldi és Bolhás uradalomba illesztése mennyire növelte a munkaképes népesség nagyságát. Miháldi 762 és Bolhás 515 fős lakossága 184l-re 2l67-re emelte a vrászlói uradalom népességét, s ha hozzászámítjuk, hogy időközben két zselici falu, Viszló és Apáti is része lett az uradalomnak, kiderül, hogy ezekkel a földvételekkel már több mint 3000 főre rúgott a nagybirtok lélekszáma.26 181
