Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 24. (Kaposvár, 1993)
Borsa Iván: A Mérey család levéltára 1265-1526 (Forrásközlés) 2. rész
amelyet Péter fia: Leukus és Galus fia: Tamás adtak el a konvent előtt Mere-i István fiának: Jánosnak, és amelynek eladását János fia: Pál, Mihály fia: Pál, valamint Egyed fiai: Balázs és Miklós Kara-i nemesek magukénak mondtak, kiküldte tanúbizonyságait; Mere-i János részére Balázs papot, a somogyvári (de castro Symigiensi) Szent Péter apostol-egyház rector-ának, aki a konventnek káplánja (nostri capellani), káplánját Pesscye-i Miklós fia: István nádori emberrel, Farkpulan-i Gergely nádori emberrel pedig György fráter papot a Kara-i nemesek részére. Ezek visszatérve jelentették, hogy a nádori emberek a konventi tanúk és István fia: János jelenlétében Keresztelő Szent János születése napja nyolcadának másnapján (júl. 2.) a Kara-i erdőhöz kimenve, azt Mere-i Jánossal visszaadatták Egyed fiainak és a két Pálnak, akiket örökre visszaiktattak annak birtokába. Hártyán, hátlapján pecsét nyoma. DL 49289. (Mérey cs. lt. 70. sz. - No 18 et S.) 84.1370. augusztus 30. (30. die oct. Jacobi) in Vyssegrad. László opuliai herceg, [nádor, a kunok] bírája előadja, hogy Mere-i Deseu fia: Miklós előző halasztó és megegyezést tartalmazó (litterarum arbitrionalium) levele értelmében György-nap nyolcadán megjelent előtte és Mere-i István fia: János ellenében előadta, hogy köztük birtok és egyéb ügyekben Konth Miklós volt nádor előtt per folyt, de derék nemes emberek közbenjöttével a királyi kápolna ispánja előtt egyezség született, s ha János ahhoz tartja magát (quam si Johannes observaret), azt felolvasni és jóváhagyatni (recitare et ratificare) szeretné. Erre János személyesen felemelkedve kijelentette, hogy ő Miklóssal a kápolnaispán előtt semmiféle ügyben nem kötött egyezséget és így azt nem kívánja jóváhagyatni, mire Miklós bemutatta Vilmos egri prépost és kápolnaispán 1360-ban Judica-vasárnapon (márc. 22.) kelt pátens oklevelét az említett megegyezésről, melynek átolvasása után a pert változatlan állapotban Keresztelő Szent János születése napjának nyolcadára halasztotta azzal, hogy az ügyben a vele ülésező bárókkal és nemesekkel akkor fog dönteni. Ekkor azonban János bemutatta a király 1370. június 5-én kelt parancsát (lásd a 82. sz.), mire a pert Jakab-nap nyolcadára halasztotta, amikor megjelentek egyfelől Deseu fia: Miklós, másfelől pedig János fia: László apja helyett nádori ügyvédvalló levéllel, valamint László unokatestvérei, Péter fiai: István és Gabrianus. Vilmos egri prépost és kápolnaispán 1360. március 22-én kelt egyezséglevelének eredetiben történt bemutatása után átírja annak szövegét (lásd a 62. sz.). Az oklevél bemutatása után a nádor megkérdezte a feleket, hogy az egyezséget meg kívánják-e tartani és azt jelenlétében jóváhagyni (vellent observare et coram nobis ratificare). László, István és Gabrianus - László atyja: János nevében is -, majd a nádor külön kérdésére Deseu fia: Miklós ezt egyaránt elfogadták. Minthogy Jakab mester prothonotarius a nádori pecsétekkel távol volt, az oklevelet Imre erdélyi vajda pecsétjével pecsételtette meg. Vízfoltos, kissé rongált papíron, hátlapján pecsét darabjával. DL 49291. (Mérey cs. lt. 72. sz.-No 26.) 85- 1370. október 22. (10. die quind. Mich.) A somogyi Szent Egyed-monostor konventje jelenti Lajos királynak, hogy Zeech-i Miklós comes országbíró bírói intézkedést tartalmazó ítéletlevele alapján Mere-i István fia: János, Péter fia: István és Jakab fia: Miklós felperesek részére Kuthus-i Dénes királyi emberrel kiküldték Pál deák konventi notarius-t, Tolke-i Márton fia: László alperes részére pedig Beseneuzenthmartun-i János fia: Péter 15
