Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 23. (Kaposvár, 1992)

Dóber Viktor: Ferences házikáplánok Somogysárdon és Somogy megyében 1740-1884

1. A kanizsai konventben 1767-ben 31 szerzetes volt: 17 pap, 4 filozófiát tanuló növendék és fogadalmas laikus 10. Most pedig, 1778-ban a 31 szerzetesből 20 a pap, 5 a student (egy fogadalmas, a többi novicius) s 6 laikus. A papok tehát 3-mal gyarapodtak. 1767-ben 2 házikáplán is volt: egyik Inkey úrnál Palimban, a másik Berényben (Iharos-!), a harmadik Szentmiklóson, amely a kolostorhoz tartozik múlt év óta (a Kanizsa melletti mai Miklósfáról van szó!). Ezután felsorolja most is a kolostor kolduló körzetének falvait.

2. Mád: 1767-ben 9 szerzetesből 7 pap volt, 2 laikus, most meg 12-ből 10 a pap és 2 a laikus. 3 házikápláni szolgálatot teljesít vidéken illetve Atádon: kettőt ugyanis Czinderi, az atádi kegyúr maga foglalt le: egyik ugyanis német nyelvű szónak, a másik fiát tanítja németre, míg a harmadik, Adamovics Ferenc úrnál szolgál Kutason, mely egykoron a segesdi, most meg az atádi házhoz tartozik. Itt is elsorolják a koldulóhelyeket.

3- Segusd (Segesd!): 1767-ben 9 szerzetes közül 8 pap és 1 fogadalmas laikus volt, most pedig 17 szerzetesből 11 pap és 6 laikus. A növekedés oka: a kanizsai ferences gyógyszertárt 1769-ben a megye parancsára ide áthelyezték és vele együtt a gyógyszerész testvért is és ennek köszönhető, hogy mint egykor Kanizsán, most itt Segesden is hol több, hol kevesebb páter van vagy laikus is, kik itt gyógyíttatják magukat. Most is van két pap és laikus itten ilyen ok miatt. Ezenkívül két páter házikápláni minőségben van: egyik Böhönyén Festetics Lajos úrnál, a másik Inkén Szegedi úrnál. Van ezenkívül két festő laikus testvér is és egy asztalos, akik szükség szerint rendben tartják a templomot és a rendházat.

A Segesdhez tartozó koldulóhelyek: Tapsony plébánia (Tapsony, Vése, Szakácsi, Gadány, Szenyér, Böhönye), Vid/Vid, Csákány, Nemes Déd, Dénes, (Nagy Bajom) Kutassal, Sárddal, Vrácsikkal, Sörnyével, Iharos (Berénnyel, Ilikével, Mihálddal, Sanddal), végül maga a segesdi plébánia is (alsó és felső).

A koldult élelmiszerek jegyzéke is itt található: bor az egész tapsonyi plébánián Vése kivételével. Iharos, Miháld és Segesd területén is. Gabona (triticum) és kukorica, szalonna, bárány, baromfi és tojás: Tapsonyból, Vidről (Nemesdéd kivételével, ahol tojáson kívül más nincs), Nagy Bajom (Kutas kivételével: itt csak bárány és tojás) és Inke.

Vegyes koldulás van a következő helyeken: Mesztegnyő ferences növendékei a bor kivételével Gadányban és Szenyérben koldulhatnak bármit. „Et ex conventu Andocsiensi in Sárd (ubi Capellaniam Provincia haec. S. Ladislai actu habet) aliquas colligunt Eleemosinae species”, más szóval Andocsnak is engedélyeznek Sárdon bizonyos gyűjtést, bizonyára azon a címen, hogy korábban Andocs látta el Sárdot házikáplánokkal (de most jelenleg már a Szt. László-tartomány atyái közül szolgál itt egy atya káplánként!).

4. Homok-Komárom: 1767-ben 2 pap és most, 1778-ban is ennyi (egyik magyar, másik német).

5. Szigetvár (Nagy-Sziget): 23 szerzetes 1767-ben, most 28, köztük 21 pap, 2 még nem fogadalmas klerikus és 5 fogadalmas laikus. 4 káplán és 1 adminisztrátor is van 1767 óta: Szigetváron, Szent Balázson, aztán Csertőn (Somssich Antal úrnál) és Sár-vár (Szili úrnál). Egy adminisztrátort pedig Ladra adtak, kisegítőnek amellé, aki utóbbi időben egyedül volt ott. Itt is megszabták a koldulás határait./2 Ezen a papíron Mesztegnyőről nem esik szó. Amikor ez az irat készült, Sárd tehát már nem Andocsról kapta a házikáplánokat, hanem a Szt. László-tartomány kolostoraiból.

66