Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 23. (Kaposvár, 1992)
Dóber Viktor: Ferences házikáplánok Somogysárdon és Somogy megyében 1740-1884
is hallották ezt a nyers rendreutasítást, és mondta is az egyik: „...ha az Urakkal így bánnak a barátok, nem csuda, hogy bennünk a gyónás közbe akasztófára valónak keáltanak.” Mivel aztán Tabon több úr társaságában is arra a meggyőződésre jutott, hogy ilyen szégyent nem hallgathat el, ezért kéri most a Püspököt, orvosolja sérelmeit. A levelet Ceglédről írta, mint „több Nemes Vármegyék Táblabírája” ...A levélből kiderül tehát, hogy alkalmatlan időben, húsvétkor járt ott, holott a gyónás ideje nagyböjtben lett volna, aztán még 9 év óta nem gyónt - hát a bkrátok ezen háborodtak fel, vagyis nem csupán kényelmesek voltak.96 Mi lett a panaszlevél következménye, nem tudjuk. * * A másik szomorú ügy a kanizsai házzal kapcsolatos: Nagyrécsei Jaksa Antal uradalmi kertész ír levelében súlyos vádakról Bona János kanizsai páter ellen, 1832. jan. 30-án egyenesen a püspökhöz, Kopácsyhoz, akihez Szily is írta panaszát 3 éve... A kertész „német barát”-nak nevezi a pátert, mert német nyelvű szónok. A vád lényege: a klastromba csalt egy leányt, ajándékokat ígért neki, de ezeket soha nem adta meg, viszont a bűnt elkövette vele és teherbe is ejtette. A kertész korábban a klastrombán kertész volt, így sok mindent látott vele kapcsolatban. Balassa Gábor zalai főesperes Sümegen, 1832. máj. 16-án foglalkozott a botrányos üggyel, ő is bűnösnek találta a pátert, Kanizsáról való azonnali elmozdítását kéri.97 17. Pusztay József plébános és a sárdi káplánok 1836-ban lett Czigony Imre utóda és 1849-ben a kolera végzett vele. Mivel pedig Czigony már 1835. okt. 7-én meghalt, az új pap érkezéséig, 1836. jan. 12-ig a sárdi ferences házikáplán gondozta az összes híveket, tehát Bajomban is. Már 1833. máj. 17-től P. Gazdag Gábor ferences volt állandó jelleggel Baksay atya utóda, noha közben Tóth Domonkos páter is megfordult Sárdon. Mikor Pusztay megérkezik, jó kapcsolatot igyekszik tartani a páterekkel. 1836-ban Bizits Jeremiás is szerepel az anyakönyvben, 1837-ben pedig Hilárius atyával. Ettől függetlenül Gazdag Gábor 1837-ben is itt van, 1838-39-ben szintén és még Pusztay tragikus halála után is itt marad két évig, vagyis 1851. júniusig. Az ő házikáplánsága idejére esik a 48-as szabadságharc, s ennek kezdetén történt éppen a sárdi vásárban a 48-as eszmék hatására a bajomi emberek rendbontása,96 megérte Pusztay utódjának, Kisovics Józsefnek érkezését is. Gazdag Gábor páter 18 évet töltött Sárdon, de mint láttuk, közben más atyák is segítettek neki. így pl. 1840-42-ben a csombárdi földesúr házikáplánja, P. Futó Damascenus, 1846. dec. 24-én P. Simon sörnyei udvari káplán. Ha már Sörnyét említjük, mondjuk el, hogy az 1830. óta Sörnyén is birtokos Somssichéknak e szerint a sárdi kastélyban is volt káplánja és a sörnyei udvarházban is, de ha arra gondolunk, hogy az utolsó káplán, Rogán Rajmund éppen a sörnyei rablótámadás idején felolvasást tart az öreg Somssich Miklósnak, vagyis Sárdról ide is kijárt, arra kell gondolnunk, hogy a másik birtokos, a Bárány família vagy egyéb uraság káplánjáról van szó.99 Gazdag Gábor átélte az 1849-es kolerát is, mely Pusztay halálát is okozta, sőt a Somssich család néhány tagjának is ez okozta korai halálát.100 Tanúja lehetett a szabadságharc bukásának és a véres megtorló eseményeknek is... 75
