Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 23. (Kaposvár, 1992)
Dóber Viktor: Ferences házikáplánok Somogysárdon és Somogy megyében 1740-1884
ugyanis súlyosan érintette a királyi rendelet, a pálos rendtagok a szélrózsa minden irányában szétszóródtak, és ki-ki ott vállalt papi munkát, ahol tudott. Volt nem egy, aki átmenetileg plébános lett, de Sárdon házikáplán lett Szentgyörg}>i Antal Gellért. Pfeiffer János ismert művében, a történeti névtárban „expálos”-nak nevezi, vagyis olyan pálos atya, akinek szerzetesi működését megtiltotta az állami rendelet, de lelkében nem szűnt meg pálos maradni. A Heves megyei Gyöngyösön született 1752. nov. 14-én, Szentgyörgyi Imre és Szepesi Borbála szülőktől. Pálosnak beöltözött 1775. okt. 10-én 23 éves korában. Fogadalmat tett Márianosztrán 1776. nov. 14-én. Rendje feloszlatása évében, 1786-ban éppen Pápán tanár - ti. ott is működtek pálosok, és a pálos növendékeket tanító rendi tanárról van szó. A veszprémi egyházmegyében helyi káplán Somogysárdon 1788. júl. 11-től 1791-ig. A lelkipásztorkodás alól felmentést nyert, nevelőnek ment Bécsbe Somogyi János, Budára Jankovics Miklós, Pestre, illetve Topolyára br. Kray családhoz. Ez utóbbinál lakás és ellátás fejében 6 évig nevelősködött. Utána Versegen Majthényi Károly fiainak nevelője 1818-tól. Halálát 1830. szept. 5-én jelentik. Salustiust magyarra fordította és megküldte Kurbély György püspöknek.”64 A veszprémi püspöki levéltárban 1791-ből és 1796-ból vannak akták vele kapcsolatban, s ezek kiegészítik a bajomi anyakönyvekben található adatokat. E szerint 1791. jún. 17-én orvosi igazolást állít ki a doktor német nyelven Szentgyörgyi Gellért sárdi helyi káplán betegségéről, majd júl. 18-án a hatóság elbocsátja őt betegsége miatt, mint eddigi sárdi káplánt. Betegsége idejére 300 Ft nyugdíjat utalt ki számára.65 A másik irat 1796-ból való, és ez magának Szentgyörgyi- nek a levele Bécsből ápr. 26-án: „me a tempore discessionis meae ex Sárd”, vagyis Sárdról való távozását elrendelő felső határozatra utal vissza, mely 1791-ben történt és kifejezetten hangoztatja, hogy szülőhelyére, Gyöngyösre ment betegszabadságra. Azóta négy és fél év telt el itten, s az egri érsek is igazolja ezt. Most azonban Somogyi János úr akarja őt hívni fia nevelésére, Meggyesre. Gyöngyösről egy időre Bécsbe jött, hogy szívét gyógyíttassa. A püspöktől jurisdictiót, vagyis gyóntatási joghatóságot kér, mint házinevelő.66 1813. márc. 9-én kapunk újra életjelt az egykori pálos atyáról, a volt sárdi házikáplánról. Ekkor mácPappJózsef, Patvi utóda a bajomi plébános. Az ő működése alatt írja tehát Pestről a veszprémi püspöknek, hogy már meghalt Somogyi János úr, akinél ő nevelő volt, aztán Jankovics Miklós úrnál vállalt Budán nevelést, de öreg kora miatt búcsút mond ennek a hivatásnak is és Kray báróhoz megy át, mert ott egy gyermek nevelése könnyebb lesz, mint Jankovicséknál. Krayék birtoka a kalocsai egyházmegyében, Topolyán van.6' Egy későbbi levélben, kb. 6-7 év múlva pedig már azt írja a püspöknek, hogy a váci egyházmegyében Versegen él Majtényi úrnál, mivel Kray báróék háza üres lett számára, amint a gyermek elment hazulról, még pedig Láng Fortunatus teológiai tanár úrhoz kosztra és szállásra, noha Krayék élete végéig való eltartást ígértek neki.68 Pfeiffer művének köszönhetjük, hogy Szentgyörgyi sárdi rövid működéséről (1788-1891) hírt kaptunk, de Patyi rendetlen anyakönyvezése miatt az anyakönyvekben semmi adat sincs róla. 1792. július 7. és 29. közt azonban, mikor a pálos atya már nem volt itt, a töredék anyakönyvben 7 bajomi és 1 kaki gyermeken kívül 2 sárdi és 3 vrácsiki gyermek keresztelése is szerepel: ezeket felváltva P. Szabó Porfiriusz és P. Szita Honoriusz végezte. Hallottuk már azt is, hogy 1793- máj. 22-én Somssich Jó- zsefék kisfiát keresztelik az új sárdi templomban és éppen Szabó Porfiriusz a keresztelő páter. Ez évben Szeráf atya neve is felbukkan a töredékes anyakönyvi anyagban. 1797-ben P. Csuklin Illés még Bajomban is keresztel, de ijesztő az a tény, hogy a nagy 64
