Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 23. (Kaposvár, 1992)
Dóber Viktor: Ferences házikáplánok Somogysárdon és Somogy megyében 1740-1884
zágrábi vizitációs jegyzőkönyv még fatemplomról és ugyanilyen papiakról beszél. A kolostort aztán 1740. táján, a templomot pedig szilárd anyagból 1761-ben kezdik építeni. Az építkezés azonban nagyon lassan halad. A tornyot valóban csak 1843-ban toldják hozzá.’1 5. Táblázat a koldulóhelyekről és arról, amit koldultak Az a táblázat, mely kimutatja az 1700-as évek derekán népes kolostorokat, taglétszámukat, koldulóhelyeiket és a koldult terményeket, voltaképpen a veszprémi ferences akták legelején helyezkedik el. Mindegyik kolostori központnál olvashatók a koldulási helyek és a termények. Mi csak Sümegnél és Sárdnál jelezzük ezeket a rövidség kedvéért. Egyébként a táblázatnak dátuma nincs, de minden jel arra vall, hogy 1750-70. közti állapotokat tükröz.52 a) Sümeg-. 14 pap és 6 laikus, vagyis 20 személy. A koldulás körzetébe esik Sümeg, Tapolca, Szentgrót, Gógánfa stb. valamint Monostorapáti, Keszi, Haláp, Te- kenye, Nagy és Kis Görbő, Bazsi, Prága stb. A koldult termények: gabona, bor, hús, vaj, szárnyasok, bárány, tojás, gyertya vagy rendkívüli (ez alatt érthettek minden olyan adományt, mely nem tartozott az elsoroltak közé). b) Veszprém: 12 pap és 6 laikus, vagyis 18 személy. A koldulási helyek, termények itt is felsorolva. c) Keszthely: 15 pap, 10 novicius és 7 laikus: 32 személy, tehát az itt szereplő kolostorok közül a legnépesebb. d) Andocs: 16 pap és 8 laikus: 24 személy. e) Búcsúszentlászló: 14 pap és 8 laikus: 22 személy. f) Mesztegnyő: 9 pap és 3 laikus: 12 személy. g) Kanizsa: 17 pap, 4 klerikus (kispap, aki teológiát tanul), 1 terciárius (harmadrendi tag) és 6 laikus, összesen 28 személy. A megjegyzés szerint idetartozik a homokkomáromi szerzetház is. h) Nagyatád: 10 pap, 2 laikus, 1 terciárius: 13 személy. i) Següsd: 11 pap, 2 laikus és 1 terciárius, 14 személy. All pap közt vannak a ferences káplánok is. „Següsd” kolostorának kolduló helyei közt van Böhönye, Vése, Nemes Vid, Csákány, Dénes, Csombárd, Csokonya, Sörnye, Sárd és Vrácsik. Természetesen az itt elsorolt kolostorokról már tudjuk, hogy melyik tartozott a Szt. László- és melyik a mariánus tartományba! A Segesdhez tartozó koldulási helyeken, így Sárdon is ugyanolyan terményeket és adományokat találunk, mint Sümegen. 6. A segesdi és andocsi atyák misézőhelyei Sárdon Egészen 1758-ig, a Somssich-féle új templom felépüléséig a falu keleti végén, Mezőcsokonya felőli kis dombon levő középkori eredetű és 1896-ban lebontott kis templom szolgált misézőhelyül a segesdi és andocsi atyáknak. Erről a kis templomról ad elég részletes leírást az 1748. évi Visitatio Canonica c. veszprémi püspöklátogatási jegyzőkönyv. Mivel e dolgozat, tanulmány keretében nincs lehetőségünk e templom részletes ismertetésére, csupán utalunk arra, hogy a „Somogysárd és Nagybajom közös lelkipásztori története” c. kéziratos munkámban ez megtalálható.53 Mivel ez a templo- mocska a későbbi időben már alig játszik szerepet, most itt a sárdi házikáplánság szempontjából fontosabb lesz az 1755-1758 közt épült új templom ismertetése, mivel a ferences házikáplánok kizárólagos működési helye ez lett (a régi templomban csak évi 59
