Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 23. (Kaposvár, 1992)
Dóber Viktor: Ferences házikáplánok Somogysárdon és Somogy megyében 1740-1884
9. Ezután a Zala mesében levő kolostorok határait ismerteti az irat, ahol a marianus prov. szerepel különösképpen, ugyanakkor itt húzódik a Szt. László-prov. északi határa is: Magyaród, Rajk, Szt. Balázs, Pölöskefő, Puszta Magyaród, Pákos, Tormafölde, Szécsi-szigetig. E két utóbbiban azonban csak borkollektára vonatkozik, egyébként nem szabad átlépni a határt. 10. A Szt. László-tartomány további határa: Kiskomárom, Karos, Garabonc, Merenye, Orosztony, Gelse, Kacorlak, Szent Liso,40 Bocsita,41 Bánok Szent Györgye,42 filiáival (Szemenye, Sz. Király-szőlőhegy.43 11. A Kerka folyó mellett, melyet a mariánusok sohasem léphetnek át, vezet Szent Mihálynál Lovászi, Szécsi-sziget, Lenti, Baksa, Csesztreg, Kutas, Szt. György völgye Dagonyával, Muraszombattal és Regedével.44 12. Noha a Kerka folyó határ Csáktornya és Sz. László-konventje között, mégis a Szt. László-konventnek közös koldulóhelye engedtetik a szőlőhegyen, Mamsa, Tótfalu, Kútfej völgyéig (Kutfejárok). 13. Lovászi szőlőhegy, Sz. Miklós, Újfalu, Pincze a Lendváig, Rédicsig, Gosztoláig, mind a Sz. László-provinciáé és a Csáktornyái konvent koldulhat mustot a dobronaki, szentbenedeki, bagonyai hegyben. 14. A mariánusoké a muraszombati, rakicsányi uradalomban és Balatincon: közös egyetértésben vegyes koldulás. 15. Ámbár az uradalmakat vizitálni, plébánosokat felkeresni és ünnepi beszédeket mondani nem tilos, mégis a határokon átlépve „Capellanias... Dominiorum annuas et constantes extra suum, hic definitum circulum qualibet Provincia vetatur assumere aut tenere, nam similies functiones saepe sunt instrumentum dissensionum” - vagyis, bármely provinciának tilos az itt meghatározott határon kívül vállalni és fenntartani uradalmi káplánságokat, akár évenként váltakoznak a káplánok, akár állandóan ott vannak, mert hasonló funkciók (egyházi ténykedések) gyakran lehetnek veszekedések elindítói...45 Sárdnál is éppen azért szabtak feltételeket, hogy az előbbi szabályt meg ne sértsék, ezért hangsúlyozták, hogy az andocsi kolostor azon a címen jöhet ide koldulni, hogy ő küld ide házikáplánokat, továbbá kárpótolva lett Mérővel a Szt. László-tartomány is. Sárd ugyanis eddig a mariánus provincián kívül feküdt, a Szt. László-tartományhoz tartozott. 1745. dec. 9-én ismét egy hosszú írást találunk a veszprémi anyagban. Ebből derül ki, hogy a jan. 8-i marcali egyezséget már jan. 28-án módosítaniok kellett. Számunkra itt a 3. pont érdekes: ismét hangsúlyozzák, hogy a Szt. László-tartomány lemondott Andocs javára Sárdról, viszont Andocs Mérőről annak szőlőhegyével együtt, s ezért Sárd most már a mariánus provincia koldulási határain belül van.46 c) A marcali egyezség sorozatos megsértése miatt elhangzó panaszok A marcali egyezség sorozatos megsértése miatt emelt panaszt a mariánus provincia 1746-ban, tehát alig egy évvel az egyezség megkötése után: a vád szerint a Szt. László-provincia rendtagjai, atyái nem szűnnek meg a mariánus atyákat zavarni a marcali egyezség ellenére, és bizonyos jogokat szeretnének kierőszakolni. A marcali döntéssel ugyanis a ladislaiták nem voltak megelégedve, ezért fordultak orvoslásért a Megyéhez. Nemcsak Marcaliban és Mesztegnyőn igyekeztek a földesurak indulatát a mariánusok ellen fordítani, hanem az egész Balatonszegen is ezt teszik.47 Megerőszakolják a békés egyezséget, zavarják a békét, fájdalommal tapasztaljuk, miként háborgatják a mi mariánus tartományunkat - hangoztatják panaszukban! 57
